Az MH Pápa Bázisrepülőtéren az elmúlt három hétben zajlott le az első teljesen magyar szervezésű és lebonyolítású éjjellátó (NVG) elméleti és gyakorlati kiképzés.

Ha a hazai éjjellátó kiképzésről beszélünk, akkor 1999-ig kell visszatekintenünk. Ekkor kezdődtek azok az erőfeszítések, amelyek oda vezettek, hogy ma a magyar szállítóhelikopteres közösség már rendelkezik bizonyos éjjellátó képességgel. A több mint egy évtizeddel ezelőtti kezdeményezés 18 db éjjellátó készülék beszerzését célozta meg, elsősorban a kutató-mentő képesség növelése céljából. Mint tudjuk, 2008 májusáig kellett várni, hogy két oktató gépparancsnok és egy fedélzeti technikus megkezdhessee az oroszországi kiképzést a GEO-ONV-1 készülékkel, az ottani tematika alapján. A képzés során szerzett képességet itthon folyamatosan fenntartották. Újabb két év telt el az első hazai, MTE 2010 (Multinational Training Event 2010) elnevezésű képzés kezdetéig. Az ehhez szükséges NVG-k, az amerikai AN/AVS-9-esek 2010 márciusában érkeztek meg Magyarországra és még abban a hónapban lezajlott a földi próba is. A magyar hatóság az amerikai éjjellátók Mi-17N típuson történő alkalmazására májusban adta ki az engedélyt. 

A következő fázis az a horvátországi látogatás volt, amelynek során a hazai oktatók megtekintették az ottani kiképzést és annak dokumentációját. Ezután készült el a hazai kiképzési dokumentáció (Mi-17N - NVG SOP), így már nem volt akadálya a gyakorlati kiképzés megkezdésének.

A 2010. május 5. és 28. közötti kiképzésen magyar részről két Mi-17N közepes szállítóhelikopterrel 21 fő a Szolnok Helikopter Bázisról, tíz fő az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóaljtól, valamint hat fő a Pápa Bázisrepülőtérről vett részt. Az elméleti és gyakorlati kiképzést az amerikai SAG (Special Application Group) nevű cég öt embere és az amerikai különleges műveleti erők európai parancsnokságának légi komponensétől (US SOCEUR JSOAC) érkezett három fő vezényelte le.

A bő háromhetes gyakorlaton négy gépparancsnok, négy fedélzeti technikus, nyolc ajtólövész (door gunner – MH 25/88.) kapott NVG jogosítást, két fő műszaki pedig kiképzést az éjjellátó készülékek karbantartására. Az ajtólövészek a lövés nélküli célzást gyakorolhatták az NVG-vel.

Az éjjellátó képesség szinten tartása a gyakorló repülések keretein belül zajlott, gyakran a különleges műveleti erőkkel együttműködve. A képesség első éles alkalmazására a tavaly októberi vörösiszap katasztrófa során került sor, de az idei Logical Decision 2011 gyakorlaton szintén repültek NVG-s feladatot a szolnokiak.

A mostani, november 18-án befejeződött kiképzésen egy oktató gépparancsnok (Szabó Miklós alezredes, szállítóhelikopter zászlóalj parancsnok) és egy oktató fedélzeti technikus (Freytag Béla zászlós) három gépparancsnoknak és három fedélzeti technikusnak adta át ismereteit. Bár a kiképzéshez otthon, Szolnokon is minden adott, mégis célszerűbb azt a megszokott környezettől távol végrehajtani. Így valóban csak a feladat végrehajtására lehet koncentrálni.

Az éjjellátón keresztül a hajózók zöldben és feketében látják a környezetet, egy 40 fokos látószögön belül. Az NVG-s repülésnek megvannak a maga kis csapdái; nehéz megítélni a mélységélességet, a sebességet, a magasságot és a távolságot is. A műszereket az éjjellátó alól lepillantva nézik a pilóták.

Az orosz és az amerikai éjjellátó között vannak különbségek. Az amerikai valamivel jobb képet ad, ezért biztonságosabb. Az orosz eszközön keresztül nézve a kép széle enyhén görbül, ami fárasztó, könnyebben vezet szédüléshez vagy orientációvesztéshez, mivel a látószög korlátok miatt a hajózók folyamatosan mozgatják a fejüket. Ráadásul az orosz éjjellátó csak egyféle sisakra rögzíthető, a magyar szállítóhelikopteresek által jelenleg használt Gentex sisakra nem.

Három hét nem elég egy teljes éjjellátó kiképzéshez, de az elméleti és a gyakorlati ismereteket egy blokkban lehet leadni. Valójában ez a kezdete egy olyan képesség megszerzésének, amit azután folyamatos gyakorlással lehet tökéletesíteni.

* * *

Fotó: Szórád Tamás