„FORTES FORTUNA ADIUVAT”

„Bátraké a szerencse” - ezzel a jelmondattal üzemel a cseh légierő 212. százada, amely az L-159 ALCA könnyű csapásmérő típust repüli immár tíz éve. Az ALCA közösség a cáslavi 21. légibázis lakója, a repülőteret a 211-es Gripen századdal osztják meg.

alca01.jpg

Bár az első L-159-esek már 2000 decemberében megérkeztek a cáslavi légibázisra (21. zL, „Zvolenska”), a legtöbb figyelmet mégis a 2005-óta aktív Gripen közösség élvezi. Már csak ezért is érdemes betekinteni az ALCA-t repülő könnyű csapásmérő közösség életébe. A cseh légierő nagysebességű típusaira, vagyis az L-159-esre és a Gripenre vezető út Pardubicében kezdődik, ahol a fiatalok a légcsavaros alapképzés után az L-39C típuson kapják a nagysebességű alapkiképzést. Ezután Namest nad Oslavou-ba, a 22. légibázisra kerülnek, ahol szintén Albatroson repülnek, de már a fegyveres ZA változaton. Többségük legalább 500 óra L-39-es idővel kerül első harci típusára, amely jelenleg az L-159-est jelenti. Az ALCA nélkül senki sem kerülhet az Albatrosról közvetlenül a Gripenre. Ennek oka egyszerű. Az Albatros hagyományos kabinja után az L-159-es sokkal többet kínál: Head-Up Display-t, többfunkciós képernyőket, radart, HOTAS (Hands On Throttle And Stick) rendszert és a besugárzásjelző valamint az infracsapda szóró formájában a passzív önvédelmi rendszert. Ez már kitűnő alapozás a Griff kabinjához.

alca02.jpg

A cseh Gripen közösség új tagjai tehát csak a 212-es századtól és az ALCA kabinjából kerülhetnek a svéd vadász fedélzetére. Az persze nem meglepő, hogy a legtöbb pilóta a JAS 39-esre, a cseh légierő jelenlegi csúcstípusára vágyik, mégis akadnak olyanok, akik szívesen maradnak az L-159-es csapatban. Ennek oka sem túl bonyolult. A cseh légierő Gripen pilótáinak egyetlen feladatra kell készülni, ami nem más, mint a készültségi szolgálat, röviden QRA (Quick Reaction Alert). Ezzel szemben a szubszonikus könnyű csapásmérő ALCA pilótái igazi többfeladatos harci repülővé válhatnak, és a levegő-levegő feladatok mellett levegő-föld bevetéseket is repülhetnek. Lényegében az L-159-esek jelentik napjainkban a csehek nagysebességű levegő-föld csapásmérő képességét.

alca03.jpg

Az L-159-es átképzés könnyebbik része a típusátképzés. A hajózók szerint az ALCA egy nagyon felhasználóbarát repülőgép, a típusátképzés nem jelenthet gondot egy 500 órás L-39-es pilótának. Az átképzést a navigációs feladatok követik és a kötelékrepülés nappal és éjjel egyaránt. Ezután jön a lényeg, vagyis a harckiképzés levegő-levegő és levegő-föld feladatokkal, közben készségszintre kell fejleszteni az összes radar üzemmód és a HOTAS rendszer használatát. A levegő-levegő feladatok a 2-2 elleni légiharcig mennek el, a levegő-föld feladatoknál a közvetlen légi támogatás (CAS - Close Air Support) tudományának az elsajátítása a cél. A csehek szerint manapság három-négy év kell ahhoz, hogy egy L-159-es pilóta bevethető legyen. Ez persze nincs kőbe vésve, nagyon sok múlik a rendelkezésre álló (éves) repült időn, illetve a pilóta addigi repült idején, korábbi tapasztalatain. Kedvező körülmények esetén akár két év alatt is lehet faragni egy „combat ready” ALCA pilótát. A hadra fogható minősítés megtartásához bizonyos éves repült óraszám is szükséges, és emiatt jelenleg nincs teljesen hadra fogható L-159-es pilóta a 212-es századnál.

alca04.jpg

A hatékony kiképzés elképzelhetetlen szimulátor nélkül. A csehek L-159-es kiképzési tervében is helyet kap a „mű” repülés. A kiképzés alatt álló pilóta még azelőtt eltölt bizonyos időt a szimulátorban, mielőtt egy igazi ALCA fedélzetén egy percet is repülne. Ezután végig a kiképzés folyamán, az egyes repülési feladatok előtt szintén szimulátoros feladatok várnak a pilótára. Cáslavban úgy tartják, hogy legalább évi 30 óra szimulátoridő szükséges, de többnyire ennél több földi „repülésre” van lehetőség.

alca05.jpg

A 212-esek egy tipikus repülési napja az eligazítással kezdődik, amely az általános dolgokat, mint például a meteorológia tájékoztatót, a légiforgalmi információkat és a repülési tervet tartalmazza. Ezután a pilóták egymás között részletesen is megbeszélik a feladatot, majd félórával az indítás előtt mennek ki a számukra kijelölt gépekhez. Az ellenőrzés nagyjából húsz percet vesz igénybe. Repülés után részletesen elemzik a lerepült feladatot. Az éves repült órák tekintetében a 212-es század hajózói között meglehetősen nagy a szórás. Az óraszám függ attól, hogy az adott hajózó hol tart a kiképzésben, oktató-e vagy sem, milyen feladatok végrehajtására képes és így tovább. Sajnos a fő szempont azonban a rendelkezésre álló pénzügyi keret és a számok ismeretében kijelenthető, hogy az L-159-es közösség nincs elkényeztetve. Amíg 2010-ben szinte valamennyi L-159-es pilóta megrepülte a 100 órát, addig idén a pénzügyi megszorítások miatt ez a szám 40 és 80 óra közé tehető. Az L-159-es pilóták kiképzése alapvetően a nappali feladatokra koncentrál, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy napnyugta után az ALCA-k legendásan zajos hajtóműve ne szaggatná Cáslav és környéke csendjét. A 212-es század pilótái repült idejük 10-20 százalékát éjszaka repülik. A kötelékezések és elfogások tehát éjszaka is zajlanak, és már készül az éjszakai közvetlen légi támogatás kiképzési terve is. A 212. század fő alkalmazási területe a földi csapatok támogatása, de számos levegő-levegő feladatot is repülnek. Számokban kifejezve: a feladatok 60 százaléka levegő-föld, a maradék 40 százalék pedig levegő-levegő.

alca06.jpg

A pilóták szerint a levegő-föld feladatok közül egyértelműen a közvetlen légi támogatás a legkomplexebb. A pilótának amellett, hogy az előretolt repülésirányítóval kommunikál, és oda-vissza egyeztetik a konkrét feladatot, időben a célterület felett kell lennie és az ismeretlen terepen nagyon-nagyon gyorsan meg kell találnia a megfelelő célpontot. Persze a levegő-levegő feladatok között is akad olyan, amire tökéletesen illik az a szó, hogy kihívás. Ilyen a rossz időjárási körülmények között radarral végrehajtott elfogás, az alacsonyan, kis sebességgel repülő légi cél elfogása és a 2-2 elleni légiharc.

alca07.jpg

A hajózók szerint a lézerbombák alkalmazásának elsajátítása nevezhető a harckiképzés leginkább időigényes részének. Ráadásul az L-159-es nem rendelkezik lézeres célzókonténerrel, a célpont kijelölését a földön lévő előretolt repülésirányítóra vagy egy másik, célzókonténerrel felszerelt repülőgépre kell bízni (buddy lasing). Az ALCA másik irányított fegyvere az infravörös irányítású AIM-9 Sidewinder közeli légiharc rakéta, amelynek alkalmazását szintén nem misztifikálják túl a csehek, mondván a Sidewinder nem jelenthet gondot egy kiképzett ALCA pilótának. Mint ahogyan a többi fegyveré sem. A gépágyús és nem irányított rakétás lövészettel és a bombázással már a harckiképzés idején megismerkednek a hajózók, még a namesti L-39ZA-kal repülve.

alca08.jpg

Tavaly felröppentek egyes hírek, amelyek a cseh L-159-esek afganisztáni bevetéséről szóltak. Ezek szerint a könnyű csapásmérők közvetlen légi támogató feladatot repülnének Afganisztán felett, hiszen a kiképzésük is erről szól. A századtól kapott információk szerint azonban nincs napirenden a 212-esek gépeinek afganisztáni bevetése. Az egyik ok, hogy nincs a típushoz rendszeresített célzókonténer, a másik, hogy az L-159-est nem lehet levegőben utántölteni. Ezért a levegőben tölthető idő – más gépekhez viszonyítva – meglehetősen rövid.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Címkék: csehország