VENOM ÉS VIPER

Az amerikai fél eredetileg május végére ütemezte a cseh kormány által a légierő részére megrendelt AH-1Z Viper harci-, és az UH-1Y Venom többcélú helikopterek első példányainak leszállítását. A céldátum módosult, de a helyszín nem: a gépek bázisa a Namest nad Oslavou melletti 22. Helikopter Bázis lesz, amely az L-39 Albatrosok 2013-as távozása óta kizárólag forgószárnyas típusokkal látja el feladatait.

A 22. Helikopter Bázis két századában repülő szállító és harci helikopterek közül a legmodernebbnek eddig azok a Mi-171-esek számítottak, amelyeket a NATO különleges műveleti feladataira (SOATU – Special Operation Air Task Unit) való felkészülés miatt, korszerűsített pilótafülkével, időjárásradarral, FLIR-rel, kevlárlapokkal, infravörös rakéták elleni védelemmel, és gyors csörlővel láttak el. Ezek a helikopterek továbbra is rendszerben maradnak, de a cseheknél is megkezdődött a forgószárnyas típusváltás és az új gépek rendszeresítése. 2019 óta ismert, hogy az új helikopterek az amerikai Bell Textron AH-1Z Viper és az UH-1Y Venom típusai lesznek, de az elején a Sikorsky jól ismert mindenese, az UH-60M Black Hawk is felmerült, mint váltótípus.

Előny egy harci helikopternél, ha szemből kis felületet mutat

Az akkori elgondolás tizenkét Black Hawkról szólt, és a csomag a „csupasz” helikoptereken kívül navigációs, kommunikációs és önvédelmi berendezéseket, fegyverrendszereket éles és gyakorló lőszerrel és rakétákkal, infravörös szenzorrendszereket, személyi felszerelést (éjjellátót, túlélő eszközöket) továbbá karbantartást és javítást, dokumentációt, szerszámokat, ellenőrző műszereket, kiképzést, valamint műszaki és logisztikai támogatást is tartalmazott. A csomagban a helikopterekbe épített berendezéseken és fegyvereken felül kisebb-nagyobb számban szinte mindenből volt tartalék is. Az elsődleges szállító a Sikorsky és a General Electric lett volna, és a gépek leszállítására 2-5 éven belül került volna sor. Végül a határidő nem változott, de a típus igen. Bármennyire is bevált és számos európai üzemeltetőnél repül a Black Hawk valamelyik változata - például a szomszédos Szlovákiában is – a cseh légierő részére inkább más típust választottak. A négy AH-1Z Viper harci helikopter és nyolc UH-1Y Venom közepes, többcélú helikopter beszerzésére és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó szerződést 2019. december 12-én írta alá a cseh és az amerikai védelmi miniszter. Az Ukrajnának átadott Mi-24/35-ösök pótlására a tizenkét gépes Viper-Venom flottát a csehek további nyolc helikopterrel, hat AH-1Z-vel és két UH-1Y-nal egészíthetik ki, így a harci és a többcélú változatból is 10-10 repül majd a cseh haderő felségjelével. A 2019-es megrendelésben vadonatúj helikopterek szerepelnek, a kiegészítő opció viszont használt forgószárnyasokat tartalmaz, amelyeket az amerikai tengerészgyalogság (Marines) használt és felújításra szorulnak. (A cseh Mi-24/35-ösök június elején hajtották végre utolsó éleslövészetüket a boleticei gyakorló- és lőtéren.)

Művészi elképzelés a cseh Viper / Venom kombinációról

A Viper és a Venom esetében két vérbeli katonai helikopterről beszélhetünk, amelyek olyan elődök leszármazottai, mint az AH-1 Cobra és az UH-1 Iroquis (Huey). A vietnami háborúban ikonikussá vált, eredetileg egyhajtóműves helikopterek továbbfejlesztett, kéthajtóműves AH-1W Super Cobra és az UH-1N Twin Huey változatai az amerikai tengerészgyalogság igényei szerint készültek. A kilencvenes évek közepén indított H-1 program e két típusváltozat továbbfejlesztését célozta, és ebből született az AH-1Z Viper és az UH-1Y Venom. A két helikopter logisztikai és karbantartási hátterét jelentősen egyszerűsíti, hogy alkatrészeik és fődarabjaik 85 százaléka megegyezik. Ezek az 1800 lóerő tengelyteljesítményű hajtóművek, az erőátviteli rendszer, a főreduktor, a kétlapátos forgószárnyat váltó, egyszerűbb, négylapátos, kompozit szerkezetű, behajtható forgószárnyrendszer, és a szintén négylapátos faroklégcsavar. A Viper 2000 decemberében repült először, a Venom egy évvel később, majd több éves tesztsorozat után a harci változat 2010-re, a többcélú pedig 2008-ra érte el a műveleti képességet és lett bevethető. A Twin Huey 2014-es kivonása után a Venom maradt a Marines közepes többcélú helikoptere, és 2020 októberétől a Super Cobrától is elbúcsúztak a tengerészgyalogosok, a modernebb Viperre bízva a forgószárnyas légi támogatást. Amíg az AH-1Z-ből az amerikai tengerészgyalogságon kívül Bahrein és most már Csehország is üzemeltet további példányokat, az UH-1Y egyetlen külföldi üzemeltetője egyelőre a cseh légierő lesz.

A Twin Huey forgószárnya és faroklégcsavarja még kétlapátos volt

A típusátképzésre kiválasztott cseh pilóták, fedélzeti technikusok és repülőműszakiak tavaly júliusban utaztak ki az Egyesült Államokba, hogy a tengerészgyalogság dél-kaliforniai Camp Pendleton bázisán, az AH-1Z és UH-1Y típusátképzésre specializált HMLAT 303 jelű századnál ismerkedjenek a több szempontból azonos, de felépítésük és feladatrendszerük miatt mégis különböző helikopterekkel. A pilóták képzésének tengerentúli szakasza idén februárban ért véget, a repülések helyszíne Camp Pendleton és a környék légterei voltak, de egy rövid kitelepülésen is részt vettek, a haditengerészet El Centro bázisán, a mexikói határ közelében.

A Viper elődje a Super Cobra volt

A helikoptervezetők képzése, mint mindenhol, az elméleti tanfolyammal kezdődött, és vizsgákkal, majd szimulátoros gyakorlással folytatódott. Ezután ültek a helikopterekbe és kezdték meg a gyakorlati kiképzést először az egyszerűbb majd az összetettebb feladatokkal: műszeres és kötelékrepüléssel, földközelben végrehajtott repüléssel, éjszaka az éjjellátó (NVG) használatával, teheremeléssel és végül a beépített géppuskával és a nem irányított rakétákkal végrehajtott éleslövészettel. A két típus elrendezése hagyományos, ezt a pilóták megszokták az orosz gépeken. Ami újdonság volt, az a pilótafülke a többfunkciós kijelzőkkel, a forgószárny forgásiránya, és hogy kerekek helyett csúszótalpak vannak. A helikoptervezetők 2023 februárjáig körülbelül 80 órát repültek fejenként és valamennyien sikerrel vizsgáztak.

Venom készül a felszállásra a Camp Pendletonon

A repülőműszakiak és a fedélzeti technikusok képzése hat héttel tovább, összesen nyolc és fél hónapig tartott. Kiképzésük helye a kitűnően felszerelt tantermekkel, nagyszámú helikopterrel ellátott és a világ számos pontján, a legkülönbözőbb földrajzi és klimatikus viszonyok között tapasztalatot szerzett szakembereket foglalkoztató kiképzőközpont volt a Pendletonon. Megismerkedtek a két típus sárkányával, hajtóművével, erőátviteli-, kormány- és avionikai rendszereivel, és egy erre szolgáló szimulátoron gyakorolták a legkülönbözőbb hibák keresését és kijavítását is. Az amerikai tengerészgyalogságnál a fedélzeti technikusok nem kapnak olyan mélyreható képzést a helikopter rendszereiből, mint a műszakiak. Azt tanulják meg, hogy hogyan készítsék fel a gépeket a repülésre úgy, hogy más repülőműszaki segítségük nincs. Ez kitelepült (tábori) körülmények között lehet hasznos, mert amikor a két típus együtt települ, a Venom fedélzeti technikusa előkészítheti a Vipert is, amelyen csak pilóta és operátor repül. Természetesen egy adott szintig ők maguk is végeznek hibakeresést és elhárítást, de képzésük során a hangsúly azon van, hogy hogyan kell pontosan meghatározni a hiba jellegét és kommunikálni azt a repülőműszaki kolléga felé, aki majd kijavítja. A csehek is ebben a rendszerben kapták a képzést és mivel az UH-1Y fedélzetén korlátozott a hely, fedélzeti lövészképzést is kaptak és a Venom géppuskájával gyakoroltak. Ez nem volt ismeretlen a számukra, hiszen a Mi-171-eseken is volt ilyen másodlagos feladatuk, de ott elsősorban az ajtólövész kezelte a géppuskát.

A Venom kíséretét egy Viper adja

A hajózók és repülőműszakiak képzése otthon, Namestben folytatódik amerikai, elsősorban a Belltől érkező szakemberek segítségével, akik nem csak a képzést, hanem a helikopterek üzemeltetését is támogatják, előreláthatóan két évig – akkor váltanak a csehek a teljesen önálló üzemeltetésre. A namesti képzés és felkészülés földi helyszíne a helikopter bázison a közelmúltban elkészült, a helikoptercsalád után H1-es központnak nevezett épületben történik. A létesítményben a tantermek, a felkészülési és feladattervező helyiségek mellett két szimulátor is helyet kap, amelyek közül az első márciusban érkezett meg Amerikából, és amellyel nem csak a normál és vészhelyzeti eljárásokat lehet gyakorolni, hanem a fegyverrendszer használatát is. Ugyancsak megérkezett a Viperek és a Venomok üzemeltetéséhez szükséges tartalék alkatrészek, szerszámkészletek, ellenőrző és kiszolgáló berendezések első szállítmánya, amelyet fokozatosan követ majd a többi, összesen nyolcvan konténerben.

Az amerikai besorolás szerint az UH-1Y egy közepes kategóriájú helikopter

Az AH-1Z és UH-1Y helikopterek napi üzemeltetését és az ehhez kapcsolódó karbantartásokat a namesti repülőműszakiak, a mélyebb műszaki munkákat pedig egy állami cég, a LOM Praha emberei végzik majd, akik szintén az Egyesült Államokban kapnak sárkány, hajtómű és avionika képzést. A cég is létrehozott egy H1-es osztályt és a fő műszaki-logisztikai támogató Bell mellett együttműködési szerződést kötött a hajtóművek gyártójával, a General Electric-kel is. Az új helikopterek mellett tervezetten a 2030-as évek közepéig folytatják a Mil helikopterek javítását is és mivel az alkatrészek beszerzése az ukrajnai háború miatt ellehetetlenült, a cég a cseh katonai légügyi hatóságtól teljeskörű jóváhagyást kapott, hogy a Mi-17-es és Mi-171-es típusalkalmassági bizonyítvány tulajdonosa legyen.

Cseh Venom a gyártósoron

Frantisek Sulc, a cseh honvédelmi miniszter első helyettese és Petr Cepelka dandártábornok, a cseh légierő parancsnoka márciusban az Egyesült Államokba utazott és a texasi Amarillóban meglátogatta a Bell összeszerelő üzemét, ahol a H-1-es helikoptercsalád gyártósorán a cseh gépek készülnek. A látogatás időzítése nem volt véletlen: a küldöttség nem csak a gyártás különböző fázisában lévő helikoptereket láthatta, hanem az elsőként elkészült, immár a cseh légierő szürke-zöld színeire festett AH-1Z Vipert is, amely 0486-os oldalszámmal, bő egy hónappal később, május 9-én emelkedett először a levegőbe.