Szolnokon évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Logical Decision (Logikus döntés) nemzetközi helikopteres gyakorlatot. Így volt ez 2009 májusában is, majd a folytatásra szeptemberben, Belgiumban került sor. A Logical Decision folytatásának is tekinthető Logical Response (Logikus válasz) ráépült a Pegasus 2009-es összhaderőnemi harcászati gyakorlatra, amely 2009-ben a legnagyobb, különleges műveleti képességet bemutató gyakorlat volt Európában.

A gyakorlat lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők megosszák egymással a különböző hadszíntereken, Afganisztánban, Csádban, Irakban vagy a Balkánon szerzett tapasztalataikat. Az alábbiakban a Logical Response/Pegasus 09 gyakorlatra és közvetlen előzményeire tekintünk vissza.

Egy gyakorlat a tervezői konferenciákon ölt formát. Az első lépés az előtervezői konferencia, amely során nagy vonalakban felvázolják az ötleteket, terveket, egyeztetik az időpontokat, és a résztvevőket. A főtervezői konferencián már a részleteken van a hangsúly. Az egyes feladatok kijelölésekor derül ki az is, hogy melyik ország tudja vállalni az adott feladatot. Miután megvannak a részletek, a tervezők pontosítanak, és ezután kimennek a meghívók a résztvevők felé. A záró konferencián a tervezők még egyszer lépésről-lépésre végigmennek a gyakorlat részletein. Ekkor már ritkán van módosítás, a tervezők megerősítik a részleteket. A záró konferencia az utolsó lehetőség a változtatásokra, a zárás után már nem lehet nyitott kérdés.
 A Logical Response esetében a nemzetközi különleges műveleti erők az ejtőernyős ugrás mellett a gyorsköteles lecsúszást (Fast Rope) valamint a köteles kiemelést (SPIES Rope) szorgalmazták. A magyar helikopteresek a rendelkezésre álló eszközöknek és a már begyakorolt eljárásoknak köszönhetően gyakorlatilag minden feladatra vállalkozhattak, és végre is hajtották azokat.

A gyakorlatra történő felkészülés során, ha kell, a kiképzési feladatokat is a megfelelő irányba fordítják. Az elmúlt években a szolnoki hajózók éves kiképzési repülésük egy részét már a szárazföldi erőkkel (különleges műveleti zászlóalj, könnyű vegyes zászlóalj) közösen hajtották végre. Ennek a közös felkészülésnek az egyik próbája volt a Logical Response / Pegasus 09.

Mégis, ha a gyakorlatra történő felkészülés kerül szóba, Koller József alezredes, bázisparancsnok-helyettes, a Belgiumba települt kontingens parancsnoka úgy fogalmaz, hogy a felkészülés valójában éveken keresztül folyik. Egy ilyen gyakorlaton csak olyan hajózók vehetnek részt, akik már megfelelően felkészültek, jártasak a különböző eljárásokban, megfelelő angol nyelvtudással rendelkeznek, és így részt tudnak venni a NATO feladatokban. Hosszú évek munkája van tehát abban, hogy egy csapat különleges műveleti képességgel rendelkezzen, és támogató eljárásokat tudjon repülni a helikopterével.A minden részletre kiterjedő felkészüléssel kapcsolatban példaként említhető a Légi Roham 2009 gyakorlat, ami az újdörögdi gyakorlótéren került megrendezésre tavaly nyáron. A gyakorlaton túszokat kellett kiemelni a „Romvárosból”. A feladatot végrehajtó állomány, annyira életszerűvé tette a felkészülést, amennyire csak lehet. Terepasztalszerűen felépítették a romváros makettjét utakkal, szemleponttal, épületekkel, és a túszokkal.

A terepasztal mellett lehetett csiszolni az eljárásokon, például, hogy melyik gép merre forduljon ki a felszállás után, mivel a manőverek végrehajtásának módja jelentősen befolyásolhatja az egyes mozzanatok időzítését. A hajózószemélyzetek még aznap a valóságban is lerepülték a feladatot. Egy kicsit tágabb időkkel ugyan, de már az első gyakorlás is úgy sikerült, mint a legutolsó repülés, ami az éles végrehajtás bemutatója volt. A történethez hozzátartozik, hogy éles helyzetben ugyanígy lejátszanák az egészet, csak ezután következne az éles bevetés és a túszok mentése.

*

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis részéről 27 fő, az MH 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj és az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj részéről 1-1 fő megfigyelő továbbá az MH Összhaderőnemi Parancsnokság részéről 1 fő repülésbiztonsági szakember vett részt a belgiumi gyakorlaton. Egy-egy ilyen gyakorlaton mindig a házigazdák biztosítják a földi logisztikai hátteret, így az utazó állomány válogatásánál ezzel nem kell foglalkozni. Ami fontos, hogy a hajózó és repülőműszaki állományon kívül legyen egy logisztikai összekötő is a csapatban. Az ő feladata az ezernyi kisebb-nagyobb feladat koordinálása, például a kitelepült állomány földi utaztatásának vagy étkeztetésének egyeztetése vagy éppen a feladat-végrehajtással kapcsolatos ügyek intézése, egészen az olyan apró dolgokig, mint például az, hogy hogyan kerül vissza a helikopterről leoldott kötél. Az utazó állományban helyet kap egy jogásztiszt is, aki a jogi ügyek mellett a civil-katonai kapcsolatokkal vagy akár a gyakorlatról készülő cikkek megírásával is foglalkozik. A gyakorlatra külön orvost nem kellett vinni, mivel abban az időben zajlott Belgiumban a Tiger Meet, amiben a kecskeméti Gripenek is érdekeltek voltak. A velük kiutazott orvos biztosította a szolnoki csapatot is. Fontos, hogy minimális plusz személyzet utazzon, hogy minél több hajózónak jusson hely, hiszen elsősorban nekik kell a nemzetközi környezetben tapasztalatot szerezni. A Mi-17-eshez és a Mi-24-eshez egyaránt két-két hajózószemélyzet volt kijelölve. Ez mindkét típuson azt jelentette, hogy egy tapasztalt, oktatói jogosítással is rendelkező személyzet és egy kevésbé tapasztalt személyzet települt Florennes-be. A feladattól függően esetenként vegyesen repültek, a tapasztalt oktató és egy kevésbé tapasztalt pilóta. A kevésbé tapasztalt alatt természetesen nem teljesen kezdő értendő, mert ők még otthon gyakorolnak. Olyan hajózókról van szó, aki például egy felderítést már végre tudnak hajtani, de nemzetközi környezetben még nem repültek műveleti feladatot. Ha például egy külföldi előretolt repülésirányító (FAC) irányításával be kell repülni az Ardennekbe és ott végrehajtani a kapott feladatot, akkor jó, ha van valaki a gép orrában, aki már repült ilyet.

A belga bázisra történő áttelepülést egy technikai leszállással (tankolás) oldották meg a szolnoki hajózók, majd kint elkezdődött az intenzív munka. Miután a napi feladatokat a törzs ismertette, a feladat függvényében a magyar és a belga parancsnok is kijelölte a gépszemélyzeteket. Az eligazításon a helikopterek személyzete is megkapta a feladatot és felkészült. Például egy olyan vegyes köteléknél, amelyben belga Agusta 109-es, olasz AB-212-es és magyar Mi-17-es vagy Mi-24-es kapott helyet, a személyzetek egyeztették a sebességeket, korlátozásokat, megbeszélték a köteléken belüli pozíciókat, távolságokat. Ezt követte a repülési feladatok végrehajtása, majd a repülés utáni eligazítás és a tapasztalatok összegzése.

A feladatok tervezésekor napjaink kihívásaira - aszimmetrikus hadviselés, különleges műveleti képességek, terrorizmus elleni harc - koncentráltak. Az aszimmetrikus hadviselésben több alkalommal előfordult Afganisztánban és Irakban is az azonnali közvetlen légitámogatás (CAS) kérése. A belga és magyar helikopterek korábban több alkalommal gyakorolták ezt az eljárást Magyarországon, most pedig a svéd harcászati irányító segítségével Belgiumban is. A belga, a francia és a görög különleges műveleti erők a gyorsköteles lecsúszást gyakorolták Mi-17-esből, ami jól alkalmazható akkor, amikor a szállítóhelikopter olyan területre végzi a kirakást, ahol nem tud leszállni. Ez a módszer alkalmas arra, hogy magas épületekkel, fákkal körbevett területekre juttassanak ki katonákat.

Afganisztánban a poros, homokos, sivatagos területre történő leszállás veszélyes jelenségeket rejt magában. Még a tapasztalt pilótát is meglepheti a leszállás során, a forgószárnyszél által keltett átláthatatlan porfelhő, amit a szakma nálunk „bebarnulásnak” hív, nemzetközileg a „brown-out” kifejezés ismert. Az afganisztáni tapasztalat az, hogy öt, leszálláskor bekövetkezett helikopter balesetből átlagosan három tudható be a bebarnulásnak. A belga helikopteresek a homokos tengerpartot használják e jelenség megismerésére. Az Afganisztánba készülő magyar pilóták a gyakorlat második napján kaptak lehetőséget arra, hogy a tapasztalt belga pilótákkal közösen gyakorolják a homokos területre történő leszállást.

A belgiumi gyakorlaton egy komoly meghibásodással kerültek szembe a műszakiak. A Mi-17-es személyzete indításkor azt tapasztalta, hogy pörög a starterberendezés, de a hajtómű nem indul. A jelenséget az okozta, hogy a starterben lévő, titánötvözetből készült tengely eltört.

Erre nem volt példa a Mi-17-es történetében, első ízben éppen a Belgiumba települt magyar gépen jött elő ez a probléma, éppen egy nemzetközi gyakorlat reggelén, és éppen a felszállás előtt. A műszak szakértelme és előrelátása nélkül a Mi-17-es kiesett volna a gyakorlat további feladataiból. Ugyanis abból az alkatrészből, ami a típuson évtizedekig nem okozott problémát, a műszakiak a szolnoki csomagoláskor biztos, ami biztos alapon betettek egyet a települő készletbe! A gépet végül két órán belül repülésre alkalmas állapotba hozták és a berepülő jogosítással rendelkező hajózók berepülték. A feladatot végül némi időbeli csúszással végrehajtották. Az már pedig már csak hab volt a tortán, hogy a bemutatott képességek alapján a szervezők úgy döntöttek, hogy a VIP-nap bemutatójának túlnyomó részét a magyar gépek repüljék.

* * *

Fotó: MH 86. Szolnok Helikopter Bázis