Külföldi útjaimon, ha tehetem, célirányosan keresem fel a különböző emlékhelyeket, de olykor előfordul, hogy egy-egy ilyen hely véletlenül kerül a látóterembe. Így történt ez májusban is, amikor Hollandia hajózható csatornarendszerének egyik kikötőjébe érkezve egy emlékhelyet jelölő táblára lettem figyelmes. Készítettem néhány fotót, majd utánanéztem, hogy milyen eseményekre emlékeztet Dinteloord táblája.

Dinteloord egy nagyjából hatezer lakosú település Hollandia Észak-Brabant tartományában, közel Rotterdamhoz és az Északi-tengerhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt a második világháború idején a Németországba tartó vagy onnan visszatérő szövetséges repülőgépek rendszeresen átrepültek felette, de nem mindegyik volt olyan szerencsés, hogy vissza is érjen támaszpontjára. A Dinteloord melletti síkságon 1942 májusa és 1945 februárja között két amerikai és két angol bombázó, három német, egy angol és egy amerikai vadászgép és egy angol szállító-vitorlázógép személyzetének ért véget a háború. Volt, aki megmenekült, mások hadifogságba estek, harminc hajózó pedig életét vesztette. Az áldozatok többsége a bombázók 5-10 fős személyzetéből került ki.

1942. május 31. Az első gép, ami a második világháború során Dinteloord közelében lezuhant, a Royal Air Force Vickers Wellington Mk Ic kétmotoros közepes bombázója volt. A 22. átképző század DV843 számú, OR-Q jelzésű gépe a Köln ellen ezer bombázóval végrehajtott támadásban vett részt. A bombázás után hazavezető irányra fordult, átrepülte Belgium északi részét, berepült Hollandia fölé majd az Északi-tenger következett volna. Odáig már nem jutott el, mert éjjel két óra után lelőtték. Egyes források szerint a német légvédelemnek sikerült a Wellingtont keresőfényszórókkal befogni és lelőni, más forrás egy Messerschmitt Bf 110-es, kétmotoros éjszakai vadászgépnek tulajdonítja a lelövést. Bárhogy is történt, a Wellington ötfős személyzetből senki sem menekült meg.

1943. május 5. Az amerikai hadsereg légierejének (USAAF) Angliában állomásozó 306. bombázóosztálya egy antwerpeni ipari célpont ellen vetette be a 42-5072 számú B-17F Flying Fortress bombázót. A négymotoros Repülő Erődöt a Luftwaffe Franciaországban, Vitry-en-Artois-ban települő 26. vadászezredének két Focke-Wulf FW190-es vadászgépe szemből támadva lőtte le. A bombázó személyzetéből hárman - a másodpilóta, a bombacélzó és a faroklövész - túlélték a gép lezuhanását, a többiek odavesztek. A német vadászpilóták szemből végrehajtott támadása általában eredményes volt, többnyire a pilótafülkét vették célba. Miután a B-17-es újabb, G változatán megjelent az orr alatti kétcsövű géppuska, a bombázó már szemből sem bizonyult könnyű prédának.

1943. június 13. A RAF 222. századának BS405-ös számú Supermarine Spitfire Mk IX-ese felett szintén egy FW190-es győzedelmeskedett, mégpedig a Luftwaffe 1. vadászezredétől. A Spit Dinteloord nyugati határában szállt hasra, pilótáját német katonák ejtették foglyul.

1944. február 22. A 453. bombázóosztály 41-28615 számú, Ginnie nevű B-24H Liberator gépe eredetileg egy vagongyárat bombázott volna a németországi Gothánál, de az időjárás miatt arra kényszerült, hogy Hollandia keleti része felett találjon támadható célt. Talált is, méghozzá négy holland városnál, de ott elfogyott az amerikai személyzet szerencséje és a Ginnie-t a német vadászok lelőtték. A Liberator egy akkor elárasztott, ma már száraz területre zuhant és felrobbant. Tízfős személyzetéből senki sem élte túl a bombázó pusztulását.

1944. február 22. Ezen a napon nem csak a B-24-es zuhant le. A németországi repülőgépgyárak bombázását célzó, Big Weeknek is nevezett Argument művelet harmadik napján összesen huszonhat repülőgép került veszteséglistára Hollandia felett, angol, amerikai és német gépek egyaránt. Köztük volt a 2. vadászezred 550533 számú FW 190A-6 vadásza is. Pilótája eltűnt.

1944. február 22. Ugyancsak ezen a napon Dinteloordtól nyugatra, valamivel távolabb, egy FW190A-7-essel hasra szállt a pilótája. A 340275 számú, ugyancsak Franciaországból felszálló német vadászrepülő szerencsésebb volt, mint bajtársa, könnyű sérüléssel megúszta a kényszerleszállást.

1944. április 28. A Royal Air Force 640. bombázószázadának LW506 jelű Handley-Page Halifax III bombázója április 27-én, röviddel éjfél előtt szállt fel RAF Leconfieldről belgiumi célpontja, egy pályaudvar ellen. A feladat végrehajtása után hazafelé induló gépet a Luftwaffe Belgiumban állomásozó 4. éjszakai vadászezredének gépe lelőtte. A Dinteloord keleti oldalán lezuhanó angol bombázó hétfős személyzetéből senki sem menekült meg.

1944. szeptember 17. A bombázók és a vadászok mellett egy szállító-vitorlázógép is földre kényszerült Dinteloord közelében, a falutól északra. Ebben – mondhatni – semmi különös nincs, hiszen a katonai vitorlázógépek, a leoldás után a leszállásra kijelölt területet megcélozva, rövid úton leszálltak. A 468-as számú Airspeed Horsa vitorlázó azonban idő előtt ért földet. A Market Garden műveletben résztvevő Horsát egy négymotoros Short Stirling Mk IV-es bombázó vontatta Hollandia fölé. A vontatmány a RAF Keevil légibázisról szállt fel, és balszerencséjükre a holland partok elérése után a vontatókötél elszakadt. A Stirling pilótája semmit nem tehetett a Horsa érdekében, és visszatért bázisára. A vitorlázópilóták szerencsésen földet értek a géppel, azonban a fedélzeten utazó két ejtőernyőssel és rakományukkal együtt a németek kezére kerültek.

1945. január 1. A háború utolsó évének első napján sem volt nyugalom a levegőben, e napon is repülőgépek tucatjait lőtték le. A német légierő 77. vadászezredének 330174-es számú Messerschmitt Bf109K-4 vadászgépe a szövetséges légvédelem áldozatául esett, de a pilótának sikerült sértetlenül kijutnia a hasra szállt Messzerből.

1945. február 15. A Dinteloordnál elvesztett gépek közül az USAAF 359. vadászosztályának P-51D Mustang gépe (száma: 44-15618) az egyetlen, ami nem ellenséges beavatkozás, hanem műszaki hiba miatt zuhant le. A Maurene nevű P-51-es vadászkíséretet biztosított a Lipcse közeli német olajipari célpontok ellen indított bombázóknak, amikor a céltól visszafelé a pilóta észlelte, hogy a motor hűtőfolyadéka elfolyik. A gépelhagyás mellett döntött, és nagyjából 1500 méter magasan kiugrott a Mustangból. Miután ejtőernyőjével szerencsésen földet ért, holland segítséggel eljutott a brit erőkhöz. Az amerikai pilótát biztonságos helyre menekítették és másnap repülőgéppel visszavitték Angliába, ahol ismét csatlakozhatott egységéhez.

A Dinteloord környéki repülőeseményekkel egy lelkes kutatócsoport foglalkozik. Igyekeznek felkutatni minden olyan, még nem ismert részletet, amely teljessé teheti a környéken lezuhant repülők történetét és nekik köszönhető, hogy május 5-én, Hollandia felszabadulásának évfordulóján mindig van friss virág Dinteloord táblájánál.

*

A kikötő mellett, az emlékhely közelében egy német bunker van, amelyhez a zsilip feletti gyalogoshídon juthatunk. Előfordulhat, hogy 5-10 percet várakozni kell, mert egy magasabb építésű jacht vagy vitorlás áthaladásakor a hidat félrehúzzák

Az egyetlen helyiségből álló 612-es típusú bunker tüzérségi célokra készült. Az itt elhelyezett fegyver a Skoda által gyártott 316-os típusú, 100 mm-es könnyű tábori tarack volt, amelyet a németek még 1941-ben zsákmányoltak Jugoszláviában. A lőporgázok és a füst elszívásáról szellőztető rendszer gondoskodott

A tarackot oldalirányban a padlóba épített síneken lehetett mozgatni, de a bunkeren kívül is használták. A sínek helye ma is megvan, a falon tájékoztató táblákat helyeztek el

A bunker fölé magasodó kilátót már az utókor építette

A kilátóból jól belátható, hogy melyik területet fedte le a bunker tarackja

* * *

Fotó: Szórád Tamás, USAF