Február 26-án kezdődött és március 11-én fejeződött be az a művelet, amelyet India kormánya az Ukrajnából kimenekült állampolgáraik hazaszállítására indított. Az indiai légitársaságok és a légierő repülőgépeivel végrehajtott művelet a Gangesz nevet kapta. 

A február 24-én megindított orosz invázió előtt az indiai külügyminisztérium adatai szerint mintegy húszezer állampolgáruk tartózkodott Ukrajnában. Többségük az ottani egyetemeken tanuló diák volt. India kijevi nagykövetségén keresztül február közepén adta ki az első figyelmeztetést, amelyet követően - még az orosz támadás és a polgári légiforgalom leállítása előtt - nagyjából négyezer indiai hagyta el Ukrajnát és utazott a szomszédos országokba, vagy haza. Az indiai külügyminisztérium a nagy létszámú indiai közösség hazaszállítására, polgári repülőgépek bevonásával egy légihidat szervezett.

A Go First vadonatúj A320neója indul vissza Indiába

A háború megindítása után kimenekült első csoportot február 26-án Bukarestből szállította Mumbaiba az Air India egyik gépe és ezzel kezdetét vette a két héten át tartó Gangesz művelet (Operation Ganga), az Ukrajnát elhagyó indiaiak 200-250 fős csoportokban történő hazaszállítása. Azon a napon egy másik csoport Új-Delhibe repült, szintén az Air India gépén. A budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret február 27-étől használták evakuálásra. Ekkor még a 2-es terminálról utaztak a csoportok, a későbbi gépek már az e célra megnyitott 1-es terminálról szállították el utasaikat. A következő napon, február 28-án újabb három gép indult a magyar és a román fővárosba. Közben a kijevi indiai nagykövetség további információkkal látta el Ukrajnában rekedt állampolgárait, útvonalakat, közlekedési lehetőségeket, határátlépési pontokat javasolva nekik Magyarország, Románia és Lengyelország felé. Március 1-én újabb két gép indult Új-Delhibe, az egyik Budapestről, a másik Bukarestből. Harkivban ezen a napon vesztette életét egy negyedéves indiai orvostanhallgató. Az egyre súlyosbodó helyzet mellett ez a tragédia is arra kényszerítette a kormányt, hogy a légierőt is bevonja az evakuálásba. (A közvélemény már korábban is kifogásolta, hogy a katonai légiszállító kapacitás bevonása addig nem történt meg.) Március 2-án az Indiából Európa felé indított gépek között C-17 Globemaster III-asok is voltak és ez volt az első nap, amikor már lengyel repülőteret is használtak a Gangesz műveletben részt vevő gépek.

A C-17-es bal oldalán hindi nyelvű felirat jelzi a gép hovatartozását

India még 2009-ben döntött tíz darab Boeing C-17-es beszerzéséről. A típus első három példánya 2013 szeptemberében állt hadrendbe az indiai légierőnél. A többi gép leszállítása 2014-ben fejeződött be, majd 2019-ben még egy géppel, az utolsóként legyártott C-17-essel, tizenegy gépesre bővült az indiai Globemaster-flotta. Az interneten nyilvános elérhető, a katonai forgalmat is megjelenítő repülőgép-követő oldalon megfigyelhető indiai C-17-esek közül az egyik a magyar-román határnál süllyedni kezdett, arra utalva, hogy úti célja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér lesz. Így is történt, a Gangesz művelet első indiai C-17-ese ekkor szállt le Budapesten. Aznap összesen négy Globemaster érkezett Európába, és másnap tért haza, az Új-Delhi közelében lévő Hindan légibázisra, fedélzetén közel nyolcszáz utassal. A szállítógépek teherterét utasszállításra készítették elő, vagyis az utasok többsége a palettákra rögzített üléssorokban foglalhatott helyet, a többiek a tehertér fala melletti lehajtható üléseken utazhattak.

Az Air India Express látványos festéssel látta el B 737-eseit

Az evakuálásra várókat befogadó, Ukrajnával szomszédos országok és India közötti légihíd a művelet ideje alatt folyamatosan működött. Az utolsó budapesti gép március 6-án vasárnap szállt fel a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről. A C-17-esek - amelyek legutóbbi nagy kimenekítő művelete tavaly augusztusban volt Kabulban - a teljes művelet alatt összesen tizenegy repülést hajtottak végre, hazaszállítottak 2266 főt és huszonhat tonna, humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges felszerelést hoztak az egyes repülőterekre. Bár a nagy katonai szállítógépek megjelenése egy polgári repülőtéren mindig figyelemfelkeltő és látványos, a közel kilencven evakuáló járat többségét civilek teljesítették az Air India, az Air India Express, a Go First, az IndiGo, az Air Asia India, és a SpiceJet légitársaságok Airbus 320-as és 321-es valamint Boeing 737-es gépeivel, tankolás céljából igénybe vett közbenső repülőterek, például Isztambul vagy Kuvaitváros használatával.

Sötétedéskor érkező A321neo. A légihíd ideje alatt naponta több IndiGo gép fordult meg Budapesten 

A Gangesz művelet március 11-én ért véget - az evakuált indiaiak utolsó, hatszáz fős csoportja aznap ért haza két Air India gép és egy légierős C-17-es fedélzetén. Ekkorra a térségünkből hazaszállított teljes létszám közel 23 ezerre nőtt. A művelet két hete alatt a legtöbb evakuálás a román fővároson keresztül történt, a második helyszín Budapest volt. A harmadik helyen a lengyel Rzeszow áll, és néhány repülést a romániai Suceaváról (Szucsáva) valamint Szlovákiából, a kassai repülőtérről hajtottak végre az indiai pilóták.

* * *

A cikk nyomtatott változata az Aeromagazin 2022. áprilisi számában jelent meg. Fotó: Szórád Tamás