A hazai Mi-24-es harci helikopterek nagyjavítása ismét a típusra irányította a figyelmet, és időnként szóba kerülnek a díszfestésű Hindek is. A különleges festésű gépekből egy évtizeden belül egymást követően három is repült a honvédségnél.

A rendszerváltást követő időszakban lehetővé vált, hogy egyes katonai repülőgépek és helikopterek, az egész sárkányra kiterjedő látványos festést kapjanak. A sort a taszáriak cápaszájas MiG-21-ese, Cápeti nyitotta 1992-ben. A forgószárnyas közösség ilyen irányú bemutatkozására az ezredfordulóig kellett várni. A ragadozó madarat mintázó festés hatalmas sikert aratott, a helikoptert rövidesen Csőrikeként emlegette a köznyelv. Ugyanakkor keveset hallhattunk az alkotóról, akinek a díszfestés művészi igényű kivitelezése volt köszönhető. Az eredetileg porcelánfestő képesítésű Simkó Zsolt a civil életből érkezett, hogy a harci helikoptert airbrush technikával rétisassá változtassa.

*

Elsőként a 117-es oldalszámú Mi-24D helikoptert festették át 2000. augusztus 18. és 23. között Szentkirályszabadján, az akkor még létező MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednél, az alakulat nyílt napjára. A festés alapötletét egy sas mintájúra festett makett adta, amit Juhász „Juci bácsi” János nyugállományú alezredes tervei alapján, Gyurcsán Zoltán honvéd készített el. A festést leginkább a Kerecsen század emberei szorgalmazták. Hozzá kell tenni, hogy sokáig szóba sem jöhetett egy terepszínű helikopter átfestése, azonban a makett meggyőzte az akkori légierő parancsnokot, hogy egy ragadozó madárénál természetesebb terepszín aligha létezik. A végleges terveket már Simkó Zsolt készítette el. A tollas minta a gép teljes felületét befedte és a forgószárny kék alapon sárga csíkos lett.

- Csőrike festése komoly kihívás volt számomra. Azt sem tudtam hol kezdjem a munkát. Egyáltalán, hogy lesz sas a helikopterből? – kezdte a visszaemlékezést Simkó Zsolt. - Emlékszem nagyon meglepett mikor 2000-ben egyik barátom szólt, hogy beajánlott az ezrednél, ahol éppen egy Mi-24-es helikopterhez kerestek díszítőfestőt. Nagy vonalakban felvázolták az elképzelést. Akkoriban díszítő festéssel foglalkoztam, egy barátommal és kollégámmal közösen vittünk egy vállalkozást. A helikopter festését kiváló referenciának gondoltam, ezért elvállaltam a felkérést.

Csőrike a 2000-es szentkirályszabadjai nyílt napon.

Az első egyeztetéskor mutattak egy makettet is az elképzelésükről, de úgy gondoltam, hogy én is összeállítanék egy tervet, ha nem is makett formájában. Amikor először láttam közvetlen közelről a helikoptert, akkor szembesültem a méreteivel, és azzal, hogy ez nem lesz egy egyszerű mutatvány, de minden aggodalmamat felülírta az izgalmas kihívás. A gép festéséhez a bázis egyik hangárját biztosították a számomra, továbbá két segédet, az anyagokat, állványokat, és egyéb szükséges dolgokat. Miután befejeztük az előkészítést, egy természetkönyv illusztrációja alapján szóban felvázoltam az elképzelésem. Bemutattam a gépen, hogy a sas csőre, szeme, és a különböző tollazatai hol helyezkednek majd el.

A festéshez különböző fúvókaméretű szórópisztolyokat használtam. Az egyik oldal kidolgozása után lefotóztuk a már elkészült felületet, a fotót kinyomtattuk, de már vízszintesen áttükrözve, majd ennek a képnek a segítségével festettem fel a gép másik oldalára is a sast. Jó volt látni, hogy napról napra hogyan kezd formát ölteni a mű. Az alapozástól az utolsó ecsetvonásig öt nap telt el.

A díszfestést rövid életűnek szánták, ezért esett a választás az akkor már kevés repülhető és naptári idő tartalékkal rendelkező 117-es oldalszámú Mi-24D-re. Csőrike tollai végül a Mérnök Műszaki Szolgálat akkori parancsnokának közbenjárására maradhattak meg a rendezvény után is, és a nagy hazai és nemzetközi érdeklődésre tekintettel a helikopter naptári üzemidejét is meghosszabbították. A hosszabbítás lejárta után, először Szentkirályszabadján, a kivont gépek tárolására használt területen - közismert nevén a Jurassic Parkban – helyezték el, majd a harci helikopter ezred megszűnését követően a szolnoki alakulat szabadtéri múzeumába került.

Immár végleg a földön. 2004-ben, a Bakony Harcihelikopter Ezred utolsó kiképzési repülési napján. 

*

2007-ben felmerült, hogy a közelgő kecskeméti nemzetközi repülőnapra egy különleges festésű helikoptert kellene küldeni. A Phoenix harci helikopter zászlóalj akkori parancsnoka, Koller József alezredes, egyetértésben az ezred vezetésével, lehetőséget adott az állománynak, hogy bemutassák saját elképzelésüket. A terveket az akkori bázisparancsnok, Orosz Zoltán dandártábornok jóváhagyása után, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka, Tömböl László altábornagy engedélyezte. A kiválasztott tervezet az Aranyszarvas (Golden Hind) volt, amit Hordós Tibor főhadnagy, a magyar trikolor, a klasszikus műrepülő repülőgépfestés ötvözésével, és a történelmünkre utaló Csodaszarvas fekete alapon történő megjelenítésével képzelt el. A forgószárny és a faroklégcsavar szintén nemzeti színeket kapott és forgáskor a magyar kokárdát mintázták. A festés különlegessége még, hogy a szokásokkal ellentétesen ez az egy helikopter nemcsak az üzembentartó század jelvényét - a Vörös Sárkányt - de a típust repülő zászlóalj, a Phoenix jelvényét is viselte. A helikopter elejére tervezett, a tarsolylemezeken is megjelenő Csodaszarvast a végleges változaton Tömböl altábornagy javaslatára „Juci bácsi” cserélte le a szarvastehén fejére.

Az Aranyszarvas a Romváros mellett, a Légi Roham 2009 gyakorlaton.

Az átfestésre a 714-es oldalszámú Mi-24V helikoptert jelölték ki.  Alapfestését a szolnoki Repülő Műszaki Zászlóalj hangárjában, Tóvízi István közalkalmazott végezte. A szarvastehén fejének, a vörös sárkánynak és a lángoló Phoenix jelvénynek a felfestésére ismét Simkó Zsoltot kérték fel, aki megint airbrush technikával alkotott. A kéthetes munkához szükséges festékeket az Akzo Nobel biztosította. A helikopter sikerét mutatja, hogy 2008-ban a japán Hasegawa makett gyártó cég, limitált szériában kiadta az Aranyszarvas speciális festésű makettjét. A gép 2010-ig vett részt hazai és nemzetközi bemutatókon és gyakorlatokon, amikor az üzemidő lejárta miatt leállították. Ezzel az Aranyszarvas lett a Magyar Honvédség legtovább repülő díszfestésű helikoptere.

2010 fagyos márciusában, a Veszprém melletti töltőhelyen.

*

Csőri II. festését 2010-ben határozták el. Az elhatározás onnan indult, hogy az akkori bázisparancsnok, Lamos Imre dandártábornok 2010-ben készült nyugdíjba menni. A közvetlen kollégái kipuhatolták, hogy a legnagyobb ajándék az lenne számára, ha Csőrike újra a levegőbe emelkedhetne. A kollégák utánanéztek a dolognak és kiderült, hogy Csőrike már biztosan nem repülhet többé. A megoldás az lett, hogy festenek egy Csőri II-t, amin megjelenítik, hogy Lamos tábornok úr tiszteletére készült. Attól mindenki tartott, hogy milyen reakciót vált ki belőle, ha meglátja a nevét felfestve. (Hiába került fel alig látható módon a név, a bázisparancsnok nem igazán örült, és kérte, hogy fessék át. A név maradt, ahogy Lamos tábornok is, hiszen 2010-ben az akkori Honvédelmi Miniszter nem engedte nyugdíjba a bázisparancsnokot.)

A volt bázisparancsnok nevét a lángnyelvek rejtik.

A kiválasztott helikopter a 716-os oldalszámú Mi-24V lett, festésére ismét Simkó Zsoltot keresték meg, aki elkészítette a terveket.

- Nagyon megörültem, hogy felkértek Csőri II. megalkotására. Lehetőségem nyílt újragondolni a kivitelezést és kibontakoztatni tíz éves retuspisztolyos tapasztalataimat. Az anyagok és az eszközök is jobb minőségűek voltak már, mint 2000-ben, adott volt a lehetőség is, összeálltak tehát a feltételek – emlékezett vissza az alkotó. - Amíg Csőrikénél csak fejben volt meg a terv, a másodiknál hozzávetőleges látványtervet, skiccet is készítettem. A tervezéskor már máshogyan alakítottam a tollazatot, a szemét, a csőrét és a karmos lábakat.

Az alapfestésre, akárcsak az Aranyszarvas esetében, a szolnoki hangárban került sor a repülőműszaki állomány hathatós segítségével. A műszakiak a szükséges mértékig szétszedték és felbakolták a harci helikoptert, a szükséges részeket kitakarták, az eredeti festést felcsiszolták, és alapozták a felületet, így készítve elő a munkát a művésznek. A festéshez 25-30 liter festék kellett, amelyek beszerzésében ismét Vida Károly ezredes segített.

Ezúttal a függesztmények, azaz két póttartály, két B8V-20 nem irányított rakéta blokk, a Sturm irányított rakéta indítócsövei és a két EVU is különleges, fekete alapon lángnyelves díszfestést kaptak. Ezek felszerelve optikailag még nagyobbnak láttatták a helikopter és még látványosabbnak a festést. Simkó Zsolt a Lamos nevet a sas csőrének hegyét borító lángnyelvekbe rejtette. A teljes festéshez tizenöt különböző színt használt fel a művész, aki több színt helyben kevert, a végeredményhez pedig a House of Color 3D effekt lakkjait is felhasználta.

Simkó Zsolt Csőri II. szemén dolgozik.

- A kivitelezést ugyanúgy végeztem, mint az elsőnél, szabadkezes graffiti stílusban. Sablont csak a feljelölésnél használtam. Ez a technikai megoldás segített a két oldal szimmetrikus kivitelezésében. Azon felül, hogy kiváló minőségű bázis festékekkel dolgoztam, bronz és ezüst szemcséjű effekt festéket is használtam. A feszített tempónak köszönhetően az alkotást sikerült tíz nap alatt megvalósítanom.Nagy élmény volt ezeken a gépeken alkotni. A legjobb referenciáim közé tartoznak. Hálás vagyok a lehetőségért és minden segítségért – zárta gondolatait Simkó Zsolt, aki később megízlelhette, hogy milyen érzés Mi-24-esen repülni.

*

A RepTárba készülő helikopter a szolnoki hangárban, 2016 novemberében.

Csőrike esetében a szabadban tárolás tizenhat éve megtette hatását, ezért 2016-ban az új, városi repülőmúzeumba (RepTár) szállítás kapcsán elkerülhetetlenné vált a helikopter díszfestésének felújítása. Sajnos annak idején az alkalmazott anyagok minősége miatt a festés jelentős részét szó szerint lemosta az időjárás, emiatt az a felvetés, hogy lakkal kellene konzerválni az akkori állapotot, nem tűnt megvalósíthatónak. Ezért Csőrike teljes újrafestése mellett döntöttek, amire a szolnoki alakulat hangárjában került sor. Elfoglaltsága miatt ezt a műveletet Simkó Zsolt nem tudta vállalni, így Juhász „Steve” István szakaszvezető, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis repülőműszakija - aki maga is több mint tíz éve foglalkozik airbrush technikával - festette újra az eredeti fotók alapján. A felhasznált anyagok már jóval modernebbek, és ismét lehetőség volt a House of Color 3D-s effekt lakkjainak is a felhasználására. Az eredetihez nagyon hasonló állapot visszaállítását nehezítette a gép festésének rossz állapota, az eredeti tervek hiánya és hogy a 2000-es festés közben kevés és gyenge felbontású kép készült. Az újrafestés végül három és fél hetet vett igénybe. A helikopter egy évvel ezelőtt, 2017 májusában került át a RepTárba. Az Aranyszarvas és Csőri II. egyelőre a helikopterbázison várja a szebb jövőt és mindkét helikopter bekerült a nemzeti kulturális értékek közé. Simkó Zsolt továbbra is alkot, tetováló művészként dolgozik.

 * * *

Fotó: Simkó-archív, Szórád Tamás

A cikk nyomtatott formában az Aeromagazin 2018. májusi számában jelent meg.