A zónától távol, zárt ajtók mögött zajlik a műszaki munka a kecskeméti repülőbázis Gripen hangárjában, a Repülőeszköz Javító Század birodalmában. A hangárról és az ott dolgozó repülőműszakiak feladatairól a közeljövőben lesz szó az Air Base blogon. 

Gripenek fedett pályán. A hangárba tolt gépek közül az egyiken a hajtómű, a másikon az orrfutó cseréjét készítik elő a műszakiak. 

A nyitott törzsféklapok alól kihúzott és gurítható keretre helyezett törzshátsórész belsejét gondosan megtisztítják. A kép bal szélén a hajtómű konzerválására szolgáló kocsi áll előkészítve.

Az orrfutócserés gépen az oldalszám elé ragasztott papírra nyomtatott felirat a folyamatban lévő munkára figyelmeztet: Az orrfutó hidraulika rendszere megbontva, ne engedd le a  repülőgépet!

Az új orrfutószár előkészítve hever a szállító-tároló ládán. Átszereléséhez, beépítéséhez számos segédanyagra (hézagolók, anti-korróziós anyag, ragasztó, stb.) van szükség, a műszaki egy lista alapján ezeket készíti elő, hogy kéznél legyenek. 

Átmenetileg orrfutó nélkül nyugszik az emelőkön a 39-es Gripen. Az orrkerék kormányzás vezérlő berendezéseit át kell építeni az új futószárra. Mivel a svédek sok helyen titáncsövet használnak, a vezérlő mechanizmust előzetes jelleggel fel kell helyezni a futószárra, hogy a csövek úgy álljanak ahogy kell, mert a titáncső nehezen áll ellen a feszítésnek, reped, törik. 

A hajtóműről a kondicionáló rendszert, az üzemanyagcsövet, az elektromos csatlakozásokat és a hajtóművezérlő számítógép csövét kell lekötni. Utána lehet leengedni a gépből, rákerül egy keretre, majd a hermetikus kapszulába és szállítható is Svédországba.  

Az egyetlen alkalom, amikor egy vadászgép kerekei a hangárban emelkednek el a talajtól az, amikor emelőkre kerül a gép.

***

Fotó: Szórád Tamás