Még zajlott Szlovéniában a Lord Mountain 2009 magashegyi gyakorlat, amikor az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kijelölt állománya már egy másikra, a Légi Roham 2009 elnevezésű összhaderőnemi, zászlóalj szintű gyakorlatra készült. 

A Légi Roham 2009. június 22. és 26. között került lebonyolításra az MH 86/1. Harcihelikopter Zászlóalj, az MH 25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj valamint az MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, összesen több mint 200 fő bevonásával. A gyakorlatot megelőző héten, a hajmáskéri lőtéren a helikopterek éleslövészettel egybekötött együttműködési gyakorlatot hajtottak végre a szárazföldi erőkkel közösen. Olyan feladatokról van szó, amelyet közösen, ilyen formában még nem gyakoroltak. A szárazföldi egység célmegjelölést hajtott végre aknavetőkkel, az előretolt repülésirányítók pedig az éles fegyverzettel felszerelt helikoptereket vezették célra.

A Légi Roham 2009 tervezésekor azokra az információkra és tapasztalatokra támaszkodhattak, amiket a szövetségesi rendszer a különböző műveleti területeken (Balkán, Irak, Afganisztán) már megszerzett. A gyakorlaton egyrészt a helikopterszemélyzetek városi környezetben végrehajtott bevetésekre történő felkészítése, valamint a missziós tevékenységben részt vevő szárazföldi harci kötelékekkel történő együttműködés fejlesztése volt a cél. A gyakorlaton résztvevő két szárazföldi alakulat már rendelkezik ilyen tapasztalattal, mivel már korábban is voltak és jelenleg is szolgálnak műveleti területen, a helikopteresek azonban még csak most gyakorolják az eljárásokat.

A gyakorlat során ez a városharcban alkalmazandó légi manőverek összehangolását a szárazföldi erők tevékenységével és a műveleti területen végrehajtandó tűztámogatási, harcászati és vészkiemelési eljárások gyakorlását jelentette. Ezen felül gyakorolták még a sugárforrást tartalmazó „piszkos” bombák légi felderítésének megtervezését és annak végrehajtását is. A Légi Roham 2009-en éles fegyver alkalmazása nem történt.

*

A gyakorlat forgatókönyve szerint adott egy ország, Alpia, amelynek Kandeher tartománya a leginkább fenyegetett terület. A tartományon belül Mullah Mohammed Yunos a hadúr, aki 200 fegyverest irányít, és gyakran hajt végre erőszakos cselekményeket a tartományban.

A történet közelebbi helyszíne Pol-e Dég település, ahol több hónapja egy nemzetközi segélyszervezet dolgozik. Munkájuk eredményeképpen a településen és a környéken normalizálódik a helyzet, javul az egészségügyi ellátás, és a lakosság is egyre inkább a nemzetközi erőkkel szimpatizál. Azonban ez a hadúr érdekeit súlyosan sérti. Hírszerzési információk szerint Yunos Pol-e Dég elleni fegyveres támadásra készül valamint robbantásos merényletekre a nemzetközi erők konvojai és járőrei ellen. Célja, hogy a nemzetközi segélyszervezet embereit elrabolja.

A tartományban működő regionális parancsnokság készenlétbe helyezi a „Héja” alkalmi harci kötelék szárazföldi és légi komponenseit, annak érdekében, hogy egy megelőző akció keretében Pol-e Dég települést ideiglenes védelem alá vonhassák és a segélyszervezet két emberét kimenekíthessék. A terepviszonyok és a rövid műveleti idő miatt légi roham (air assault) bevetés mellett döntenek.

A feladat: 2009. június 26-án, 12 óra 40 perckor a „Héja” alkalmi harci kötelék hajtson végre területzárást és alakítson ki védelmi támpontot Pol-e Dég körül, annak érdekében, hogy megakadályozza Mullah Mohammed Yunos fegyvereseinek támadását és biztosítsa a segélyszervezet két emberének kimenekítését.

Pol-e Dég – amely a valóságban nem más, mint a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén felépített „Romváros” - egy tízegynéhány épületből álló település. A kimenekítendő személyek a rövid főutca melletti épületben tartózkodnak. Innen már nem mozdulnak, itt kell bevárniuk a kimenekítésükre érkező harci köteléket.

A „piszkos” bomba felderítésére már korábban kirepült egy sugárfelderítő konténerrel felszerelt Mi-24-es. A rendszer alkalmas arra, hogy a mért adatokat valós időben továbbítsa a földi kiértékelő csoportnak. Az eredmény negatív, indulhat a mentés.

Először hat Mi-24-es harci helikopter érkezik a településhez. A gépek fedélzetén az elsődleges biztosító kötelék katonái vannak, akik biztosítják majd a szállítóhelikopterek leszállását és, ha kell, visszaverik a külső támadást. Négy gép a település négy sarka közelében száll le, kettő pedig a szemleponthoz közeli, taktikai okokból kiválasztott épületek tetején. A szárazföldi gyors reagálású harci köteléket páncéltörő és aknavető rajokkal, valamint mesterlövész csoportokkal, erősítik meg, biztosítva a terület körkörös védelmét.

A katonák pillanatok alatt kiszállnak a gépekből és a Mi-24-esek azonnal továbbindulnak egy várakozási légtérbe. Két harci helikopter Pol-e Dég körül marad és tűztámogatást ad a földi erőknek.

Ezt követően három Mi-17-es érkezik. Kijelölt leszállóhelyük a települést kettészelő főutca. A katonák gyors kiszállításához a szállítóhelikopterek hátsó, nagyméretű ajtaját levették. Az elsőnek kiszálló katona biztosítja a gépet, amíg társai is elhagyják azt. A Mi-17-esek ezután felszállnak és alacsonyan, a terep felett gyorsítva elhagyják a területet. A katonák elfoglalják a kijelölt állásokat és megszervezik a védelmi tűzrendszert.

A következő érkező egy Mi-24-es, amely külső függesztéssel lőszerutánpótlást hoz a gyorsreagálású erők aknavető tűzlépcsőjének. Leteszi a terhet, majd miután leoldják a függesztményt, a harci helikopter is elhagyja a műveleti területet.

A művelet negyedik fázisában érkezik a különleges műveleti részleg, amely a két személyt fogja kimenekíteni. A helikopterből kiszálló különlegesek öltözéke más, mint a többi szárazföldi katonáé. Terepszínű ruha helyett ők is olyan overallt viselnek, mint a hajózók, fejüket a fekete MICH-2001-es könnyű sisak védi. Rajtuk van az a heveder is, amellyel majd a SPIES (Special Patrol Insertion/Extraction System) rendszerhez csatlakozhatnak, ahhoz a kötélhez, amellyel kiemelik őket. Gyors kiszállásuk után Mi-17-esük is távozik.

Közben a területvédelmet ellátó erők észlelnek egy közeledő teherautót. A kocsin ellenséges fegyveresek vannak, akikkel harcérintkezés alakul ki. A földi erők tagjai között előretolt repülésirányító tiszt is van, aki rávezeti a célokra a légtérben járőröző két Mi-24-est. A harci helikopterek, és a földi erők összevont tüze alatt az ellenséges harcelőőrs megsemmisül, a főerők visszavonulnak.

Most következik az egész bevetés legfontosabb fázisa, a két személy kimenekítése. Ehhez kell a 40 méter hosszú SPIES, amellyel összesen 18 fő szállítható. A most kiemelésre kerülő 8 fő a földön térdelve csatlakoztatja karabinerét a SPIES-hoz, és felemelt hüvelykujjal jelzik, hogy készen állnak. Felállnak és a Mi-17-es is lassan emelni kezdi a kötelet. Kettesével hagyják el a talajt, mind a négy pár a levegőben van, a helikopter pedig emelkedve távolodik. Útját a levegőből négy Mi-24-essel, a földről pedig a település körül valamint a háztetőkön elhelyezkedő katonákkal biztosítják. A kiemelés sikeresen megtörtént, azonban még ki kell vinni azokat is, akik mindezt biztosították.

Először a Mi-17-esek térnek vissza és szállnak le ismét, porfelhőt kavarva a település főutcáján. Alig egy percet töltenek a földön. A gép nyitott végénél ismét a féltérdre ereszkedett katonák biztosítják a gépet a beszállás másodperceire. Mindenki a fedélzeten, az első gép felszáll, majd követi a második is és az utca felett, a házak között gyorsítva hagyják el Pol-e Déget.

A távozó Mi-17-esek hangja még el sem halkul, amikor érkezik a hat Mi-24-es a területbiztosító erők katonáiért. A leszállás ugyanúgy történik, mint kihelyezésükkor. Négy gép a település körül, kettő pedig a háztetőkön száll le. A gépek futóműve most is éppen csak érinti a tetőt, de nincs rajtuk a gép súlya. Ez a módszer gyors felszállást tesz lehetővé, ha a tető beomlana, vagy külső támadás érné a gépet. Mindenesetre nagy koncentrációt és finom kormánymozdulatokat igényel a pilótától, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy tetőn akadályok is lehetnek.

A katonák gyorsan beugranak a gépekbe és a hat Mi-24-es is elhagyja a műveleti területet. Ember és technika egyaránt épségben túlélte az akciót, az ellenség vagy megsemmisült, vagy visszavonult. Ezzel zárult a gyakorlat húszperces dinamikus része.

*

Így fest tehát egy gyakorlat, ahol jól eltervezett lépések alapján lehet begyakorolni egy-egy feladatot. Nyilvánvaló, hogy a modellezett szituációhoz hasonló éles helyzetben a helikopterek a legalkalmasabb, ugyanakkor nagyon sebezhető eszközök egy mentőakcióhoz. Ezt például az Egyesült Államok hadserege 1993 októberében a szomáliai Mogadishuban tapasztalta meg, amikor a különleges műveletekre specializált, 160. Special Operation Aviation Regiment két Black Hawk helikopterét lelőtték.

Városi környezetben, ahol bármelyik épületben rejtőzhet egy fegyveres, az ellenséges erők felderítésének és a bevetés alapos megtervezésének fontossága mellett nem elhanyagolható szerepe van helikopterek önvédelmi rendszereinek. Fontos, hogy amikor a döntéshozók olyan területre küldik a katonákat, ahol vissza is lőhetnek - netán az „első lövés jogát” is fenntartják - akkor a bevetett erők kellő védelemmel rendelkezzenek. Különösen igaz ez a szállítóhelikopterekre.

Közeli szövetségeseink közül példaként a cseh légierőt lehet említeni. Túl azon, hogy az Afganisztánba felajánlott személyzeteik túl vannak egy magashegyi kiképzésen (Pireneusok), egy sivatagi gyakorlaton (Izrael) és egy Egyesült Államokbeli kiképzésen (Fort Knox), a felajánlott helikoptereket hazai cégnél (LOM), részben külföldi berendezésekkel modernizálták. Mivel közeledik a kitelepülés időpontja, a gépek egy szigorú ellenőrzésen estek át, amelyen a vizsgált kilenc pontból ötnek nem feleltek meg. A hibákat kijavították, a gépek bevethetőek, és a tervezett időben, még ez év vége előtt kitelepülnek Afganisztánba.

* * *

Fotó: Szórád Tamás