Idén augusztusban két olyan esemény is felkerül az Air Base blogra, amelynek tízéves évfordulójára tekinthetünk vissza. Az egyik a 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnap, a másik szállítógépes vonatkozású.

Ezekkel a mondatokkal kezdtem az első augusztusi bejegyzést és a repülőnap felidézése után most a szállítógépes téma következik.

Ami ma már megszokott látvány az MH Pápa Bázisrepülőtéren, az tíz évvel ezelőtt még újdonság volt. 2007. augusztus 27-én történt a C-17-es típus első pápai kiszolgálása. A kaliforniai Travis légierő bázis gépe az előző nap érkezett Afganisztánból és 27-én már indult is vissza, fedélzetén 30 tonna rakománnyal; a MH Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) harmadik váltásának felszerelésével és egy kisebb rakománnyal az ugyancsak Afganisztánban szolgáló horvát kontingens részére.

Az csak két és fél hónappal később, 2007 novemberében lett bizonyos, hogy a németországi Ramsteint és a romániai Konstancát beelőzve Pápa lesz a Stratégiai Légiszállító Képesség (SAC) és azon belül a Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) C-17-eseinek bázisrepülőtere.

A gép hovatartozását a Travis felirat és Kalifornia állam zászlaján is látható medve jelzi.

A Travis a 60. és a 349. légiszállító ezrednek ad otthont, a C-17-es mellett, C-5 Galaxyt és KC-10 Extendert is üzemeltetnek. A Spirit of Solano nevű C-17-es a Travis 13 gépes C-17-es flottájának első gépe volt, egy évvel korábban vették át a Boeing-tól.

Rakodásra készen. A felszerelés egy részét a kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred készletezte és szállította Pápára. 

A rakományt a kaposvári logisztikusok mellett az ÖHP, az MH Katonai Közlekedési Központ emberei és a C-17-es személyzete közösen készítette elő a rakodásra. 

A kontingenssel utazó kutyák ketrecei is a fedélzetre kerülnek.

A szállítógép loadmastere a közel-keleti repülésekhez előírt homokszínű overallt viseli. A rakodást végző targonca az ő kézjelzésére közelít.

A targonca elé féktuskó kerül, hogy véletlenül se guruljon a szállítógépnek.

A targonca villájáról átvett raklapot a padlóba épített görgősoron tolva forgatják a tehertérbe.

Magyarok és amerikaiak együtt tolják a rakományt a gépbe. Minden raklap a meghatározott sorrendben kerül a fedélzetre.

A személyes holmikat tartalmazó PX-ládák következnek. A PX (Post Exchange) a bevásárló központoknak az amerikai hadsereg bázisain működő megfelelője.

Állj jelzés a targonca vezetőjének, aki a felemelt rakománytól nem lát előre. 

A vezető a rámpa szintjére emeli a rakományt.

Loadmasterek

Pápai kiszolgáló járművek a Spirit of Solano mögött.

A rendőrségi és honvédségi kocsik mögött a Határőrség autója áll. 2007 volt a Határőrség utolsó éve, 2008 januárjában beolvadt a Rendőrségbe. 

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A második gyakorló nappal, hat repülőeszközzel valamint ejtőernyősök és különleges műveleti katonák részvételével folyatódott a felkészülés Szolnokon, a hagyományos augusztus 20-i Tisza-parti bemutatóra.

A gyakorlást megelőző órában kikerült az ejtőernyősök földet érési helyének jelzése, a szélirányt jelző szalag és gumicsónakjukkal elfoglalták helyüket a gyakorlás helyszínéül szolgáló Tisza-szakaszt biztosító vízi rendőrök is.

*

A szandaszőlősi reptér feletti várakozási légtérből érkezett a nyitóképet alkotó kötelék, amelyet egy Zlin 242-es vezetett forgószárnyas kísérőivel, két AS350-essel. A könnyű helikopterek és a kiképzőgép után a szállítóhelikopterek érkeztek, egy Mi-8-as két Mi-17-es kíséretében.

*

A nyitókép áthúzása után a 3301-es Mi-8-as megkezdte az emelkedést az ejtőernyős ugratáshoz. Azt elérve első körben a célszalagok dobták ki, majd két rárepüléssel ugrottak az ejtőernyősök. Az ugrás idejére a rendőrség leállította a forgalmat a közúti hídon.

*

Az ugrók földet érése után a márciusban érkezett kiképzőgépek egyike, a 22-es oldalszámú Zlin 242-es gyakorolta hét perces bemutatóprogramját.

*

A Zlin után a könnyű kategória forgószárnyas képviselője, a légimentőktől tavaly átvett, egy éve zöld színben látható AS350 Ecureuil helikopter, meglehetősen dinamikus elemekkel tarkított bemutatója következett.

*

Két hete még tüzet oltott a Hortobágyon, most a Mi-17-es bemutatót gyakorolták a 703-as helikopterrel. Az oroszországi nagyjavításról tavasszal hazaszállított gép színét egy ideig még szokni kell a szemnek …

*

A levett hátsó ajtókkal érkező 705-össel vízi deszant bemutatót gyakoroltak. Nem ez volt a gép egyetlen feladata a bemutató során.

*

A gyorsköteles kirakáshoz szintén a 705-ös érkezett, fedezetét az ajtólövésszel repülő Mi-8-as látta el. A valóságban nem a rossz fiúk fegyverei elé lógatott kötélen csúsznának le a katonák, de egy bemutató esetében inkább a látvány a lényeg. Abban pedig nem volt hiba, ahogy a hanghatásokban sem. A hajtóművek fütyülését, a forgószárnyak csattogását és a faroklégcsavar zúgását a fegyverek ropogása egészítette ki.

*

Helikopterrel általában a kimentendő személyt vagy az elfogott ellenséget szállítják el. A különlegesek által vezetett személy hátrakötözött kezét látva, nyilván az utóbbiról van szó, az Ecureuil őt és kísérőit vitte el a rajtaütés helyszínéről.

*

A 705-ös visszatért a kötélen kirakott katonákért és a háromból két futót letámasztva leszállt a meredek partoldalon. A mozzanat vége felé, a gyakorlást az édesanyjával néző, talán három éves kislány a következő kérdést fogalmazta meg a géphez futó katonák láttán: - Miért fogócskáznak a bácsik?

*

Miután a 705-ös tovább(sz)állt, még egy vízi mozzanat és a zárókép következett, utóbbi ugyanabban a felállásban, mint ahogy a nyitóképben láthattuk.  

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A fonyódi kikötőben áll az az emlékmű, amely egy 106 évvel ezelőtti eseményre, a Balaton első átrepülésére emlékeztet. A volt hadapródiskolás, a rákosmezei konstruktőr-pilóta, Lányi Antal hadnagy egy Bleriot XI-es monoplánnal vágott neki a Badacsony-Fonyód útnak. A mindössze 7-8 perces utat 150 méteres magasságon tette meg. A pilóta már az előző nap megkísérelte az átrepülést, azonban az erős szél miatt egy rövid repülés után leszállt.

A Balaton első átrepülője 1912-től folytatta a repülőgép építést valamint bemutató és utasrepüléseket is tartott – utóbbit Magyarországon elsőként. Az 1910-ben hadi szolgálatra alkalmatlannak minősített Lányi az első világháború idején szolgálatra jelentkezett és tábori pilóta lett. Később berepülőpilótaként dolgozott, majd a Tanácsköztársaság idején elnöki tisztet töltött be a Magyar Pilóták Szövetségénél, és a szövetség lapjának is dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után repülőgéppel Ausztriába menekült. 1926-ban ott hunyt el tüdőbetegségben.

Az emlékmű talapzatára rögzített márványtáblára felvésték a Balatont, megjelölve az átrepülés helyét és a Blériot monoplánt is.

A túlpart, ahol 1911-ben Lányi felszállt. A kép közepét a Badacsony sötét tömbje uralja. A közelében, Szigligeten egy másik kor emlékműve áll.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Idén augusztusban két olyan esemény is felkerül az Air Base blogra, amelynek tízéves évfordulójára tekinthetünk vissza. Az egyik a 2007-es kecskeméti nemzetközi repülőnap, a másik szállítógépes vonatkozású. Ebben a bejegyzésben az előbbiről, a 2007. augusztus 11-12-én megrendezett repülőnapról lesz szó.

A kétnapos airshow sokak számára 3-4 naposra bővült, mivel egyre többen fedezték fel, hogy nemcsak a repülőnapon, hanem azt megelőzően, az érkezési napokon is remek fotókat lehet készíteni, igaz nem a repülőbázison, hanem a kerítésen kívül. Ennek megfelelően a csütörtöki, de leginkább a pénteki napon, a reggeli óráktól kezdve egyre többen gyűltek össze fényképezőgéppel a kezükben, az éppen használatos pályairánynak megfelelően a 44-es út mellett. Nagyjából ekkorra tűntek el a filmes gépek a fotóskezekből és helyüket a digitális technika váltotta fel.

Szoros kötelékben a Türk Yildizlari (Török Csillagok) együléses NF-5A és kétüléses NF-5B gépei. 

A belga F-16-os utánégetős startját a szárnyvégi Smokewinderek tették még látványosabbá.

Az áttelepüléshez póttartályokat függesztettek a Patrouille de France gépeire. A leszálló Alpha Jet mögött a kötelék másik gépe is a leszálláshoz készül.

A Tornado F.3-asra a tengerentúli gyakorlatokon gyakran erőltették az ellenséges vadászgép szerepét - és taktikáját - behatárolva a mozgásterüket. Ha viszont a RAF pilóták és operátorok szabad kezet kaptak, az F.3-as már nem volt könnyű préda. A Királyi Légierő a Typhoon típussal váltotta a Tornado vadász változatát. 

Kétüléses lengyel Szu-22-es Swidwinből. Egy évvel korábban is leszálltak Kecskeméten, de akkor csak tankolás céljából, egy olaszországi repülőnapról hazafelé tartva.

A jageli Aufklärungsgeschwader 51 Tornadója felderítőkonténerrel érkezett. Ez az alakulat is többször járt a kecskeméti repülőnapon, Tornadóik 1998-ban és 2003-ban is a statikus bemutatót színesítették.

A francia légierő Alpha Jet köteléke a levegőben, egy sötétszürke példány a statikus soron volt látható.

A spanyolok áttelepülését támogató CASA C-295-ös.

A román IAR330-as 20 mm-es gépágyúval, szenzortoronnyal és függesztési pontokkal felszerelt SOCAT változata.

An-26-osokból szép volt a felhozatal. A házigazdák Ancsáin kívül repültek még a lengyelek, a csehek és a románok kéthajtóművesei is. Itt az utóbbiaké érkezik a pénteki napon. 

Ez a kedves formájú légcsavaros nem más, mint a dán légierő alapkiképző gépe, a mifelénk kevéssé ismert T-17 Supporter. A képen a Baby Blue formáció fele húz át.

 A leszálló irányra fordul a Luftwaffe F-4F Phantom II-ese.

Cseh Gripen Cáslavból.

2007-et írunk, a magyar égen még a MiG az úr!

A Fortele Aérienne Romane akkoriban a 6196-os oldalszámú aranyosgyéresi (Campia Turzii) LanceR-t küldte a nemzetközi repülőnapokra.

Leszálló irányon egy francia C-160 Transall.

F-16C Észak-Olaszországból, az USAFE avianói ezredétől.

Elegáns farokfestés a Royal Air Force Tornado GR4-esén. A 029-es csapásmérőt 2009-ben egy csehországi gyakorlaton láthattuk újra.

A Bundeswehr Bo-15-ös könnyű helikoptere érkezik Kecskemétre. Az 1979-ben rendszeresített típusból több mint 300 példányt üzemeltettek a német hadseregnél. Kivonására 2016 végén került sor.

Az egykori Flying Stars kötelék pilótáiból alakult Stars formáció három gépe szoros kötelékben. A Galebek első bemutatója mindössze két hónappal a kecskeméti szereplésük előtt volt. 2009-ben pénzügyi nehézségek miatt a kötelék feloszlott.

A szlovák légierő L-39-esén a nemzeti színekből összeállított festésmintát használták az álcázófestés helyett.

Spanyol Hornet közelít a péntek délutáni gyakorlórepülés után.

A kilenc hengeres Wright Cyclone csillagmotor dübörgése közepette leszáll a Flying Bulls flottájának T-28-asa. Az OE-ESA lajstromjelű Trojant 2002-ben láthattuk először a budaörsi repülőnapon. 

Egy jet, aminél nem kellett attól tartani, hogy túl gyorsan dörrent át a fényképezőgép előtt. Lassan közelít a leszálláshoz a RAF Harrier GR9-ese.

A Saab 340-esből kifejlesztett mini AWACS, az S100B Argus törzs feletti Erieye radarja ebből a szögből nem látható.

G-4 Super Galeb egy kicsit a brit Hawkra emlékeztet. A G-2 Galeb leváltására készült a nyolcvanas években.

Szerb felségjel látható a nyitott törzsféklapokkal áthúzó J-22 Orao típuson.

Négy füstcsík kíséretében leszáll a NATO E-3 Sentryje. A típuson egy magyar hölgy is szolgált akkoriban.

Itt még amerikai lajstromjellel gurul az azóta OE-LDM osztrák lajstromot viselő DC-6B. A Flying Bulls 1958-as gyártású gépe valaha Jugoszláviában repült, volt Tito luxusgépe, majd Zambiába került, ahol az ottani államfőt szállította. A következő állomás Namíbia volt, onnan került a Flying Bulls-hoz. 

Az Armée de l'Air C-160-asa a Juliet zónában.

A Pozsony melletti Malackyból érkezett L-410-es. 

Szlovén Pilatus PC-9M Hudournik taxizik az egyik gurulón. A típus Cerklje ob Krkiben települ és bár csak egy légcsavaros-gázturbinás gépről van szó, a szárnya alá függeszthető egy s más.

Futóbehúzás szinkronban. Indul a magyar Albatros géppár.

Zászlóvivő Mi-17-es Mi-24-es kísérettel.

Ma már a múlt. Jak-52-es kötelék a légi program nyitóképében.

Szürkék az égen. An-26-os és MiG-29-es áthúzása.

A nyitókép Gripen köteléke.

Leszállás utáni kigurulás nyitott fékernyővel.

Magyar MiG-29-es szinte kézzelfogható közelségben.

A Jak-11-est az egykori Csehszlovákiában is gyártották C-11 jelzéssel. Az OK-JZE is egy ilyen példány. A Jak-11-esek Ölyv elnevezéssel repültek a Magyar Néphadseregnél.

A pálya elhagyása után fékernyőt old a holland F-16-os pilótája.

A leselejtezett Sturm indítócsöveket füstölőnek alakították át az szlovák Mi-24-esek eperjesi bázisán. A típust 2011 őszén vonta ki északi szomszédunk. 

Az Aero Vodochody L-159B-jének festése 2007-re megújult, korábban kék-fehér-piros színekben láthattuk Kecskeméten és másutt.

Alakzatot váltanak a horvát Krila Oluje (Vihar Szárnyai) Pilatusai.

A Gripenek nyitott töltőcsővel gurulnak vissza a leszállás után. A cső tényleges használatára nyolc évvel később, 2015 nyarán került sor, amikor a magyar Gripen pilótákat kiképezték a légi utántöltésre. 

Mi-17-es levett ajtókkal.

Gyorsít a 6206-os Mi-8-as.

Mi-24V póttartályokkal.

A 714-es Mi-24V-re került látványos festés nem tudta feledtetni Csőri emlékét.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az észak-vietnami célpontokat támadó amerikai pilótáknak a légvédelem széles skálájával kellett szembenézniük. Az ellenség kézifegyverekkel, a csöves légvédelmi tüzérség fegyvereivel, légvédelmi rakétákkal, MiG-17-es, MiG-19-es és MiG-21-es vadászgépekkel igyekezett lelőni a támadó gépeket vagy legalább rákényszeríteni arra, hogy fegyvereiket vaktában oldva meneküljenek.

Egy volt A-4-es pilóta, Meredith W. Patrick jóvoltából a légvédelmi rakéták elleni manőverekről már volt szó, most következzenek a vadászgépek. A történet szereplői az észak-vietnami légierő egyik MiG-17-ese (NATO kódja: Fresco), egy lokátor elleni Shrike rakétát hordozó Skyhawk, a védelmét ellátó F-8E Crusader vadászgép és a harcba becsatlakozó második F-8-as. A képekhez Meredith Patrick ad magyarázatot. 

„Erre a légiharcra 1967 nyarán* került sor. Az érintett pilóta Chuck Nelson hadnagy volt egy A-4 Skyhawk fedélzetén és Bob Rasmussen fregattkapitány egy F-8 Crusader fülkéjében. A Chuck Nelson által légiharc közben készült fotókat 1968 januárjában láttam először egy Jokoszukában tartott briefingen. Hajóm, a USS Ticonderoga és a CVW-19-es repülőezred ekkor vette át a harctéri szolgálatot a hazafelé tartó USS Oriskanytól és a CVW-16 jelű ezredtől. Abban valamennyien egyetértettünk, hogy Chuck díjat érdemelne a fotósorozatért.

Bob és Chuck gépét egy észak-vietnami MiG-17-es raj támadta meg. Elmondásuk szerint csak akkor észlelték a támadást, amikor gépeik mellett jobbról-balról nyomjelzős lövedékek húztak el. A támadás után három MiG továbbállt, a negyedik visszafordult, hogy megismételje a rácsapást.”

„Bob és Chuck pillanatok alatt felmérték a helyzetet. Chucknak sikerült úgy manővereznie, hogy a MiG-17-es megelőzze. A szárnyára állította a Skyhawkot és lefotózta a MiG-et. Eközben Bob Rasmussen azon igyekezett, hogy Crusaderével rakétaindítási pozícióba kerüljön.”

„Amikor a MiG-17-es pilótája rájött, hogy vadászból vad lett, süllyedésbe vitte a gépét. Bob követte és rakétaindítási pozícióba került. A fotón látható füstcsíkot Bob AIM-9B Sidewindere húzza maga után. Az apró pont a MiG, a rakéta pontosan a bal szárnyvége mellett húz el. Az történt, ami az AIM-9B-vel gyakran megesett; a közelségi gyújtó csődöt mondott. Erre a problémára az AIM-9D-nél sikerült megoldást találni.”

„A MiG-17-es ekkor még szerencsésnek mondható pilótája bal fordulóval tért ki, a Sidewinder pedig folytatta az útját a rizsföldig és ott robbant. Bob folytatta a Fresco üldözését és felkészült egy második lövéshez.”

„Bob második rakétájának füstje balról jobbra látható a képen. Megismétlődött az előző helyzet, a rakéta a MiG-17-es mellett húzott el, de a közelségi gyújtó ekkor sem működött. Közben megérkezett egy második F-8E Crusader, amely addig a flottaköteléket oltalmazva járőrözött, onnan irányították a helyszínre. A Crusader pilótája - a nevére sajnos nem emlékszem** - indítási pozícióba manőverezett, és ahogy Bob rakétája elrepült a MiG mellett, indította a sajátját. Ez látható amint a kép bal alsó sarkából indulva keresztezi Bob Sidewinderének füstcsíkját. A rakéta telibe találta a MiG-et.”

„Alul, balról jobbra az első rakéta eloszló füstje látható, felette a MiG-et eltaláló rakéta robbanása, felette pedig a földnek ütköző MiG robbanása.”

„A becsapódás helye Chuck Nelson Skyhawkjából fotózva. Ejtőernyőnek nyoma sem volt, az észak-vietnami pilóta az életével fizetett azért, mert felvette a harcot. Gépe, a MiG-17-es egyébként sokkal jobban manőverező típus volt, mint a Skyhawk vagy a Crusader.”

* Irányadó források szerint a légiharc 1967. december 14-én zajlott le.

** A sikeres találatot elért Crusader pilóta Dick Wyman hadnagy volt a VF-162 Hunters századtól.

* * *

Fotó: Chuck Nelson / Meredith Patrick

Az elmúlt napokban az a ritka helyzet állt elő, hogy házhoz jött (repült) a fotótéma. A Légirendészeti Szolgálat helikopterei már a vizes világbajnokság megnyitóját követő napon megjelentek a főváros XIII. kerületében, a Duna Aréna és környéke légterében és a belváros felett. Ezekből a repülésekből sikerült néhányat megörökíteni. 

A nemzetközi repülőterünk felől gyorsan közeledő rendőrségi helikopterek közül először a Romeo 502-es (R502) érkezik a Dagály utcához.

A Romeo 904-es (R904) is megérkezik, sokkal csendesebben, mint a faroklégcsavaros MD500-as.

Az MD500-as utastere nagyon szűkös, de levett ajtókkal a gép remek megfigyelő platform.

A NOTAR MD 902-es alulnézetből.

Ez már egy másik nap, de ugyanaz a felállás; ismét egy MD500-ból és egy MD902-ből álló géppár forgolódik a Duna Aréna felett.

Az MD902-es egy pillanatra hátat fordít a lemenő napnak, mielőtt a másik gép nyomában a belváros felé fordul.

A faroklégcsavaros MD500 és a NOTAR megoldású MD902 Explorer mellett egy harmadik típus és egy harmadik megoldás is jelen van a légtérben. A BRFK épületének tornya mellett egy kolléga közelít a Honvédkórház tetején kialakított leszállóhelyhez a légimentők fenestronos EC135-ösével.

Újabb feladat, ismét a Romeo 904-es vezeti a géppárt. Az 500-ason le kell venni az ajtót, a 902-esen elég hátratolni.

500-as és 902-es - szépek együtt. 

Az ismét géppárban érkező helikopterek közül az MD500-as kiválik a kötelékből, kis magasságra süllyed a Duna-parton álló irodaházak közelében, majd a fürge kis gép pillanatok alatt visszaemelkedik, hogy azután megismételje a manővert.

A már megszokott módon néhány kör után a helikopterek az MD902-es vezetésével továbbrepülnek. A nyitott ajtó mögött ülőkön fekete ruha, maszk és barett van.

Egyenes vonalú repüléskor a farokrész végét lezáró, elforgatható „jet thruster” nyílása lefelé néz. Nem az MD902 Explorer az első NOTAR típus Magyarországon, korábban már repült hasonló helikopter magyar lajstrommal.

Az Explorer nyomában repül az MD500-as.

Az MD500-as lefordul a vezérgépről és Bel-Buda felé süllyed.

Fordulóban a hegyek előtt. A háttérben a Széchenyi-hegyi adótorony látszik.

A rendőrség a vízen is jelen van a Duna Aréna környékén. Motorcsónakjuk az Árpád híd alól csorog a Margitsziget mellett.

Ha már vízre szálltunk, álljon itt egy fotó az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred motorosáról is.

Az egyik délutáni feladatot a Romeo 901-es repüli, MD500-as kíséret nélkül, zárt ajtókkal. A délelőtti napsütés már csak emlék, de a sötét felhő alatt elhúzó Explorer így is szép látvány.

MD500-as magányos reggeli őrjárata.

Forgolódás az Árpád híd pesti hídfője felett.

Déli irányon a Duna felett.

Szemben a késő délutáni napfénnyel a Batthyány tér környékén.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A javában zajló SABER GUARDIAN 2017 gyakorlatsorozat különleges műveleti eleme a BLACK SWAN 2017, amelyen a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Ezred katonáin kívül amerikai, bolgár, román, szlovén, horvát, szerb és macedón különleges erők vesznek részt. A különleges műveleti gyakorlatot első ízben vezetik a magyar katonák, a gyakorlásra Magyarországon, Romániában és Bulgáriában kerül sor.

A július 12-i bemutató során a többnemzeti kötelék két objektum, egy lokátor állomás és egy épület ellen hajtott végre helikopteres akciót. A valóságban aligha kerülne sor fényes nappal egy ilyen műveletre, sokkal inkább az éjszakai órákban, a sötétség leple alatt.

Mi-17-esből, légcellás ernyőkkel ugrottak a felderítést végrehajtó katonák. 

Az akció egyik kulcsembere a JTAC, aki a nagysebességű csapásmérőket vezeti a célra és az egyéb légi mozzanatokat koordinálja.  

A Gripenek kétszer repültek rá a célra.

A többnemzeti különleges erők négy Black Hawk fedélzetén érkeznek az objektumhoz.

A különlegesek elhagyják a célobjektum mellett földet ért helikoptereket. A háttérben, a másik célobjektum közelében a gyorsköteles kirakás idejére megfügg egy levett ajtajú Mi-8-as. 

A katonák egy csoportja az épületet körkörös biztosítását végzi, miközben társaik behatolnak a bejáraton.

A terület felett egy szlovén Bell 412-es fedélzetéről tartják szemmel a környéket. 

A különlegesek kirakása után szállítóhelikoptereik távolabb várakoznak...

... majd visszatérnek a katonákért.

A leszállásra kiválasztott hely felett megfügg az UH-60-as.

Feladatuk végeztével a különlegesek visszaszállnak a helikopterekbe.

Ahogy érkeztek, úgy távoznak a Black Hawkok: rendezett kötelékben.

A Mi-17-es a SPIES (Special Patrol Insertion/Extraction System) kötelet hozza a gyorsköteles módszerrel kirakott katonák kiemelésére.

A SPIES végén ezúttal hét fő hagyja el a művelet helyszínét. 

A SPIES hordozó Mi-17-es.

*

Leszállnak a bemutató résztvevői. Ebben a magasságban a helikopterek mozgása gurulásnak számít, ennek megfelelően az UH-60-asok a gurulóút felett közelítik meg az állóhelyeiket.

Hátrafelé figyel a szlovén 412-es fedélzeti technikusa. A helikopter az állóhely előtt megfordult és "tolatva" szállt le. 

C-12F Huron, a Beech King Air katonai változata. A Szolnokra érkezett gépet a U.S. Army üzemelteti. 

Macedón katona sapkajelvénye.

Néhány a szolnoki különlegesek fegyverei közül. Balról jobbra egy Remington sörétes puska lóg a képbe, mellette egy 7,62 mm-es AK-63MA gépkarabély látható, ha nem is teljes egészében. Utána két 5,56 mm-es M4A1 gépkarabély következik és egy 9 mm-es MP5A géppisztoly.

Hőkamerás irányzékkal felszerelt M149-es könnyű géppuska. 

Magyar különlegesek és egy toronygéppuskás Humvee sivatagi színben.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A Balatonhoz közeli, Fejér megyei Enyingen egy emléktábla és egy tér őrzi a második világháború legeredményesebb magyar vadászpilótájának, Szentgyörgyi Dezsőnek az emlékét. Az egykori vadászpilóta a háborút követően a közforgalmi repülésben dolgozott tovább. Malév kapitányként, egy koppenhágai járat teljesítése során vesztette életét, 1971. augusztus 28-án. 56 éves volt.

Szentgyörgyi Dezső a Somogy megyei Kőkúton született, de gyerekkorát Enyingen töltötte, ott járt iskolába és onnan vonult be a légierőhöz.

Az emléktábla a Szentgyörgyi Dezső téren álló művelődési ház oldalán kapott helyet.

 A teret 2015 szeptemberében nevezték el Szentgyörgyi Dezsőről.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Júniusban kezdődött az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek (USAREUR) nagyszabású gyakorlatsorozata a SABER GUARDIAN 2017, amely Németországból indult és közúti-vasúti átcsoportosítás követően Magyarországon, Romániában és Bulgáriában végrehajtott gyakorlatok után a Fekete-tengernél ér majd véget. A Magyarországra érkezett amerikai 2. Páncélos Felderítő Ezred és az Ohio Nemzeti Gárda a Magyar Honvédség és a szlovén haderő kijelölt állományával közösen hajtotta végre a SZENTESI FOKOS 2017 gyakorlat egyik mozzanatát, a vízi átkelést.

A nedves akadály nappali és éjszakai leküzdését a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred és az Ohio Nemzeti Gárda 837. Műszaki Zászlóalj Alpha századának műszaki katonái biztosították pontonhíd építésével valamint komp és úszóképes járművek segítségével. Az átkelő erőket a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár, a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár, a győri MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, és a budapesti MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái és eszközei oltalmazták egy esetleges támadás ellen.

*

Az érkezési oldalon a Mosoni-Duna déli partja előkészítve várja az átkelőket. A pontonhíd és a komp a valóságban egymástól nagyobb távolságban működne mint a gyakorlótéren, ahol a lehetőségek miatt egymás közelében alakították ki az átkelőhelyeket.

Az északi parton a vízhez érkezik egy PTSZ, hátán az amerikai hadsereg egyik Humvee járművével.

A PTSZ vezetője lassan a folyóba hajt, a fülke mögött az Ohio Nemzeti Gárda mentőmellényes műszaki katonái kapaszkodnak.

A kétoldalt kivezetett kipufogógáz kékes füstje jelzi, hogy a vezető gázt adott és a kétéltű megkezdi menetét a túlsó partra.

Ez már egy másik, szintén Humvee-rakománnyal terhelt PTSZ, amint partra mászik a déli oldalon.

Motorcsónakos katonák megkezdik az átkelőhely lokátoros felderítését megnehezítő úszó szögvisszaverők telepítését.

Gépágyús BTR-80A érkezik a vegyes, magyar-amerikai személyzetű komphoz. 

Saját hajtás hiányában a kompot el kell mozdítani a parttól. Ehhez a művelethez a közel 14 tonnás BTR gyorsít, majd fékez egy nagyot, és a komp megindul. A többi már a mellékötött vonató motorcsónakok dolga. 

A kompot és rajta a BTR-t, a komp által most éppen takart BMK-130M vontató motorcsónakok segítik át a túlsó partra.

Megy a kötél! Az átkelést kézifegyvereikkel biztosító magyar és amerikai katonák közben figyelik az erdős parti sávot.

A BTR most egy komp fedélzetén kelt át a túlsó partra, de úszóképes kialakításának köszönhetően önerőből is képes az átkelésre.

Az északi parton a pontonhíd összekapcsolásához készülnek a magyar és amerikai műszakiak. A közelben állnak a szentesiek, a tataiak és az amerikaiak harcálláspontjai.

A déli parton is ugyanez a mozzanat játszódik le. A gárdisták többnyire szabadidejükben katonák. Sokan közülük katonai múlttal rendelkeznek és rendőrként, tűzoltóként vagy postásként továbbra is a közt szolgálják. 

A BMK-130-asok megkezdik a pontonhíd már összekapcsolt elemeinek folyásirányra merőleges beállítását.

A híd lassan közelít a járművek lehajtásához előkészített partszakaszhoz.

A szentesi és az ohiói műszaki csapat csáklyákkal készül a hídelemek egymáshoz húzására.

A BMK háromszárnyú hajócsavarja a Dunát kavarja, miközben a csónak a pontont igazítja a helyére.

Egymáshoz feszül a pontonhíd két fele.

Az összekapcsolás utolsó pillanatai.

A híd végein lehajtják a fel- és lehajtást lehetővé tevő elemeket.

Az első átkelő a hídon egy KRAZ.

Ember a vízben - a bemutató kedvéért.

Társa gyorsan reagál és egy csáklyáért nyúl.

A Duna ezen a szakaszon lassú folyású, de már nem éri el, a vízbe esett katonát elsodorja a víz.

A katona elmerül a folyóban.

Az átkelést biztosító búvárok is gyorsan reagálnak, motoros gumicsónakon érkeznek a helyszínre.

A vízbe esett katona felbukkan a felszínen.

A gumicsónak elfordul, közben az egyik búvár a vízbe ugrik.

A búvár a felszín alatt siklik és repül a mentőfelszerelés is.

A mentésre szoruló ember átkarolja a mentőfelszerelést, a búvár pedig elkezdi vontatni őt a csónakhoz.

Miután a megmentettet elhelyezték a csónakban, a megmentő is visszamászik.

A mentés rendben lezajlott, az átkelés zavartalanul folytatódik. A kompra már fel is állt két Humvee.

Alacsony vízállásnál a folyó megnehezítheti még az úszóképes BTR átkelését is, a jármű a part menti sárban elakadhat. Ilyenkor is jól jöhet a pontonhíd.

Az éleslövészetre készülő MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred 2. (Mistral) rakétaosztályának Atlas indítót szállító Unimogja. 

Az átkelést biztosító egyik Gripen áthúz a Duna felett.

Partot ér az egyik Stryker. A legtöbb járművel és a legnagyobb létszámmal az amerikaiak vettek részt a gyakorlaton.

A finn Patria harcjármű szlovén változata a 12,7 mm-es géppuskával felszerelt Svarun.

A szlovén jármű személyzete nappali és infra kamerával nézhet körül.

A Stryker kerékfelfüggesztésének köszönhetően a kerekek követik a talaj nagyobb egyenetlenségeit is.

Jönnek a Strykerek vég nélkül. A járműcsalád különböző változatairól a 2015-ös Brave Warrior gyakorlat kapcsán már esett szó.

A levegőben megjelenik az ellenség(et alakító szolnoki Ecureuil).

A helikoptert célba veszi az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred AM-22 jelű aknamentesítője, amely szintén a biztosító csoport része.

A hajó 20 mm-es légvédelmi gépágyújának döreje a fák között visszhangzik.

Az álcahálóval részben fedett amerikai harcjárműből derékig kint ül a személyzet két tagja.

A parti fák takarásából a nyílt víz fölé kiguruló járművet oldalirányban egy-egy katona biztosítja, amíg az a túlparti fák közé ér.

Miközben a pontonhídon zajlik a forgalom, a motorcsónakkal mozgatott kompra újabb rakomány gurul, egy teherautó vontatta 155 mm-es M777-es tarack.

A gazdag történelmi múlttal rendelkező 2. Páncélos Felderítő Ezred a korábbi háborúkban szolgált hőseinek nevét festi a csövekre. Ezen a tarackon az indián háborúkban harcolt és Becsületrenddel kitüntetett Thomas Hubbard közlegény neve áll és annak a csatának a dátuma, amelyért a kitüntetést kapta.

A Humvee nyomában porfelhő, az elején pedig a konvojra figyelmeztető fehér ponyva, négynyelvű felirattal.

Rába teherautó páncélozott felépítménnyel.

A porfelhőben újabb Humvee érkezik az átkelési ponthoz.

A déli parti fák árnyékába ér a Stryker sebesültszállító változata.

Ez is egy Stryker-változat, méghozzá egy 105 mm-es harckocsi ágyúval felszerelt MGS (Mobile Gun System).

Újabb két jármű igényel vízi szállítást a túlsó partra.

A U.S. Army magyar származású katonája.

A tarack csövén olvasható felirat Theophilus Francis Rodenbough századosra, a 2. Páncélos Felderítő Ezred elődjének számító 2. Lovassági Ezred tisztjére és az amerikai polgárháború egyik legnagyobb, 1864. június 11-én vívott lovassági csatájára emlékeztet. A századost a csatában tanúsított helytállásáért Becsületrenddel tüntették ki.

Átkelés után, menetre készen.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Június végén néhány napot a pulai kikötőben töltött a francia haditengerészet harci és tűzszerész búvárainak bázishajója, a Pluton. A Vulcain-osztályú hajóból 1985-87 között négyet építettek a francia hajógyárakban. Amint a képeken is látszik, nem egy óriásról van szó. A Pluton és testvérhajói, a Vulcain, az Achéron és a Styx 490 tonnásak és 41,6 méter hosszúak. Két dízelgéppel és két, Kort-gyűrűbe foglalt hajócsavarral a Vulcain-osztály hajói 13,5 csomós sebességre képesek. A Pluton honi kikötője Toulon.

A Plutont 15 tengerész kezeli, fedélzetén 12 búvár van 3 x 4 fős csoportba osztva továbbá egy orvos és egy ápoló.

A hajó nevét kifüggesztették a járóra. A kikötőkötélen lévő tölcsér formájú "ratguard” a rágcsálók hajóra jutását akadályozza meg.

Érték és Fegyelem

A hátsó fedélzetet nap elleni ponyva védi. A fedélzet jobb oldalára helyezett daru 5 tonnát emelhet 6 méter sugarú körön, 10 méteresre kitolva 3,5-öt. A félmerev testű gumicsónakokat hevederekkel rögzítették a fedélzethez.

A hajó navigációs rendszerét és radarjait az ezredforduló után modernizálták. Fegyverzete jelképes:  egyetlen 12,7 mm-es géppuska alkotja.

A legtöbb hadihajóhoz hasonlóan a Pluton sem rendelkezik hagyományos mentőcsónakokkal. A személyzet szükség esetén mentőtutajokba szállhat, amelyekből egyet-egyet helyeztek el a hajó két oldalán. Leoldás után a vízbe eső tutaj fehér burkolata szétnyílik és a tutaj automatikusan felfújódik.

A Pluton szakadó esőben készül a közelgő indulásra.

* * *

Fotó: Szórád Tamás