EGY CSENDES NYÍLT NAP

A szlovén légierő május 22-én rendezte meg nyílt napját. Délnyugati szomszédunknál ez viszonylag csendes rendezvény szokott lenni. Annál is inkább, mivel Szlovénia nem rendelkezik vadászgépekkel.

cerklje00_1.jpg

Zágrábot, majd a szlovén-horvát határátkelőt elhagyva alig 15 kilométert kell megtenni rendezett települések és szemet gyönyörködtető erdők között, hogy eljussunk a Krka folyó mellett lévő kisvárosba, Cerklje ob Krkibe. Itt van a szlovén légierő központi repülőtere és idén is itt került megrendezésre a légierő, vagyis hivatalos nevén a Légvédelmi és Repülő Dandár nyílt napja.

A bázisra érkező látogatót a kapuban barátságos őrség fogadja és igazítja útba. A zónát és a hangárokat egy ligeten átvezető hosszú úton lehet megközelíteni, két oldalon épületek állnak, az egész hely nagyon rendezett benyomást kelt. Az út a régi toronyépület mellett bukkan ki a ligetből, és máris az új hangárnál találjuk magunkat. Tőlünk keletre az új torony magasodik, előtte, a gurulóúton állnak a dinamikus bemutatóra kijelölt gépek.

cerklje02.jpg

L-410-es érkezik

A hangár előtti zónában van kialakítva a rövid statikus sor. A szlovén légierőről tudni kell, hogy első repülőeszközük az az SA 341 Gazelle helikopter volt, amelyet 1991. június 28-án, a tíznapos háború során szöktettek át Jugoszláviából. A helikopterek napjainkban a szlovén katonai repülés gerincét adják, sugárhajtású vadászgépük nincs, és beszerzést sem terveznek. Az indok az, hogy a kétmilliós országnak hatalmas megterhelést jelentene akár csak egyszázadnyi vadászgép beszerzése és a hozzájuk tartozó üzemeltetési háttér felállítása. A szlovén légtér védelmét az olasz légierő látja el.

Az első látnivaló mindjárt abban a bizonyos új hangárban van. Nemcsak az épület csillog-villog, hanem hófehér lakója is, egy Dassault Falcon 2000EX. A kormányzati repülésekre beszerzett két hajtóműves gép keveset repül, ahogy a bázison mondják, nagyon drága az üzemeltetése. A VIP Falcon mellett egy Pilatus PC-9-es és egy Zlin 242-es áll, a hangár másik végében egy Bell 206-os könnyű helikopter. Mindegyik gépről és a helikopterről is fődarabok hiányoznak, karbantartásuk zajlik éppen.

cerklje07.jpg

Falcon 2000EX

A statikus sort egy Pilatus PC-6 Turboporter nyitja. A svájci típus nem szép, viszont kitűnő. A gyártó magashegyi körülménynek közé tervezte a Portert, és hegyekből Szlovéniában sincs hiány. Az 1998-ban beszerzett két PC-6-os feladata Szlovéniában is a rövidtávú személy- és teherszállítás, és az ejtőernyős katonák ugratása. Ez utóbbi feladatra általában Ljubljanából szállnak fel a Porterek, amelyeknek egyébként Cerklje a bázisa.  

cerklje05.jpg

PC-6 Turboporter

A hosszú orrú STOL gépet egy cseh gyártmányú Zlin-242L követi a sorban. Ezzel a dugattyús motoros típussal kapják az alapkiképzést a szlovén légierő leendő pilótái. Miközben mérnöki tanulmányaikat folytatják a ljubljanai egyetemen, a civil lajstromú Z-242-esek fedélzetén 60 órát repülnek. A fiatal hajózók éppúgy kezdik, mint bármelyik civil kisgépes pilóta. Az iskolakörök és az útvonalrepülések után kötelékeznek és műrepülnek, majd éjszakai feladatok következnek. Ezt követően 50 óra időtartamban műszerkiképzés a következő feladat. Mire idáig jutnak, nagyjából tudható a jövőjük is. Oda kerülnek, ahol a légierőnek szüksége van emberekre. Mivel jelenleg a helikopterpilótákra nagyobb az igény, többségüknek a forgószárnyas képzés a következő állomás.

cerklje10.jpg

Zlin-242

Aki nem a többséghez tartozik, az arra a típusra kerül, amely most a statikus sorban a sportos festésű Zlint követi. A Pilatus PC-9-es típusáról van szó, amelyet haladó kiképzésre, földi támogató feladatok gyakorlására és kis sebességű légi cél elfogására alkalmaznak. A flottát jelenleg két PC-9 és kilenc darab PC-9M Hudournik (Fecske) alkotja. A PC-9M-ek pilótafülkéjét a kilencvenes évek végén az izraeli Radom Aviation Systems segítségével modernizálták. Ezzel a Hudournik sokkal több lett, mint egy „sima” légcsavaros-gázturbinás gyakorlógép, jelenleg Szlovénia legkomolyabb fegyveres repülőgépe.

A kiállított gép előtt faállványokon ott sorakoznak azok a fegyverek és eszközök, amelyeket a PC-9M a szárnyak alatti három-három függesztési ponton cipelhet. Hagyományos Mk. 81-es (113 kg) és Mk. 82-es (227 kg) bombák, LAU-9 és 17-es rakétaindítók, amelyek kilenc illetve tizenhét darab 70 milliméteres nem irányított rakéta indítására alkalmasak. A másik szárny elé egy belga géppuska konténer és az abból kiszerelt 12,7 milliméteres lőfegyver van kihelyezve, továbbá egy Alkan bombazár és három kék színű kisméretű gyakorlóbomba. A sort záró két eszköz egy zavarótöltet kivető és egy lézer távolságmérő konténer, mindkettő izraeli gyártmány, a Radom terméke. Az előbbi a gép önvédelmét szolgálja, a másik a bombázás hasznos segédeszköze. Természetesen ezt az arzenált nem lehet egyszerre a Hudournik szárnyai alá függeszteni, és biztos, hogy a bombákkal terhelt légcsavaros-gázturbinás gépre érvényesek bizonyos korlátozások, de ettől még a típus könnyű csapásmérő képességét nem lehet elvitatni, és hiba lenne lebecsülni a kétüléses Pilatusokat.

cerklje01_1.jpg

Hudournik és függesztményei

A Hudournik kétfős személyzete katapultüléseken ül, és ez 2008-ban egy, a katonai repülésben nem ismeretlen esemény forrása volt. Történt ugyanis, hogy a hátul ülő, még tapasztalatlan növendék véletlenül működésbe hozta az ülést, és katapultált a kabinból. A gép magányossá vált pilótája szerencsésen leszállt a Hudournikkal. Azok a növendékek, akiket képességük vagy csak egyszerűen a szerencséjük erre a típusra juttat, több fázisban összesen 320 órát repülnek. Ez alatt sajátítják el a PC-9M harci alkalmazásának fortélyait.

A hangárban álló kormánygépet is beleszámítva eddig négy típuson „vagyunk túl” és gyorsan telik az idő, mert a segítőkész és rendkívül udvarias szlovén katonák - pilóták, műszakiak és a földi telepítésű légvédelem katonái – nemcsak örömmel válaszolnak a kérdésekre, hanem maguk is szívesen kezdeményeznek beszélgetést a nézelődőkkel. Közben a bázis közepén lassan felszállásra készül a nyitókép, amelyben három Z-242-es, két Bell 206 JetRanger, két Bell 412-es, két AS 532 Cougar, három PC-9-es és az egyetlen szlovén katonai L-410-es kapott helyet. A kötelék kétszer áthúz a tornyok felett, majd a PC-9-es egyéni műrepülése következik. Van még sérült személy fedélzetre emelése csörlő segítségével és Bambi Bucket tűzoltótartály ürítése, mindkettő bemutató a Bell 412-es típussal. Közben felszáll egy PC-6-os is, fedélzetéről ejtőernyősök ugranak bemutatót. Ezzel lényegében véget is ér a rövid dinamikus program, és a közönség ismét a statikus sorra fókuszál.

cerklje04.jpg

A harcias Hudournik mellett egy vérbeli többcélú helikopter, a Bell 412-es egyik példánya van kiállítva. A kabin oldalánál mindkét oldalon 7,62 milliméteres géppuskák meredeznek, alattuk LAU-7-es rakétaindító konténerek vannak függesztve. Az UH-1-esből továbbfejlesztett és jelentősen feltuningolt 412-es - ha lehet ilyet mondani - a szlovén légierő leghasznosabb típusa. Nyolc darabot üzemeltetnek belőle, három különböző alváltozattal (-412SP, HP, EP). A szlovén Bell 412-esek Boszniában és Koszovóban, missziós feladatokon is bevetésre kerültek. Ez utóbbi KFOR misszió 2008-ban ért véget.

cerklje17.jpg

A gépek helyben, Cerkljében települnek, de egy 412-es állandó kutató-mentő készültséget ad Ljubljanában. Azért ott, mert az Alpokban történik a legtöbb baleset, és a hegyek lábánál fekvő Ljubljana-Brnik nemzetközi repülőtérről felszállva nagyon gyorsan a helyszínen lehetnek. A hegyek között jól jön a két Pratt & Whitney gázturbina összesen 1800 lóereje, a mentésnél pedig az, hogy a gép négyágú forgószárnyának szele nem tombol akkora erővel, mint például a Cougaré. A gép egy 900 literes Bambi Buckettel a tűzoltásba is besegíthet. A forgószárnyas alapkiképzésről kikerülő növendékek többsége erre a típusra kerül, ahol 30 óra típusátképzés vár rájuk. További 15 óra a speciális feladatokra megy el.

cerklje09.jpg

Bell 412-es Bambi Buckettel.

A szlovén légierő legkisebb és legnagyobb helikoptertípusának egy-egy példánya reggel még nincs a statikus soron, csak később, bemutatójuk után szállnak le ott és állják a közönség rohamát. Két Cougar a díszelgő kötelékben kapott helyett, de csak az egyik repül vissza korábbi állóhelyére. A másik gép megcélozza a statikus sor melletti területet, a beton végén leszáll, majd a sor végére gurul, kihagyva egy helyet a kiképzési célokat szolgáló Bell 206 JetRanger-nek. A Bell 206 JetRanger a helikopterre vezényelt növendékek kiképzőtípusa, a fiatalok 150 repült óra során ezzel a gázturbinás könnyű helikoptertípussal sajátítják el a forgószárnyas repülés alapjait.

cerklje03.jpg

Az alapkiképző JetRanger.

A Eurocopter AS 532AL Cougar is hasonló feladatokat teljesít, mint a Bell 412-es. A típus ugyanott képes leszállni, ahol a 412-es, mivel a forgószárnykör átmérője alig nagyobb az amerikai helikopterénél. A Cougar természetesen jóval nagyobb kapacitású. Ha például tűzoltásról van szó, akkor a 3000 literes Bambi függeszthető a gép alá. Amikor a Cougar beszerzésről esik szó, Cerkljében nagyot sóhajtanak a megkérdezettek. A szakma leginkább a Sikorsky UH-60/S-70 Black Hawk típusát látta volna szívesen szlovén felségjellel, de a döntéshozók európai típusban gondolkodtak, és végül a Cougarból állítottak rendszerbe négy darabot. Nyilván az európai ajánlat tartalmazott olyat is, amit az amerikai nem, és a típus kiválasztása után az egyik vezető európai autógyár üzemet épített Novo Mesto-ban. Az AS 532 Cougarból feleannyi van, mint a 412-esből ezért az európai típusra kevesebb új pilóta kell.

cerklje08.jpg

AS 532 Cougar

Az egyetlen aktív típus, ami nem mutatkozik a statikus kiállításon, az L-410-es, azonban két veterán gyöngyszem ott van. A kétfedelű Po-2-est nem kell bemutatni senkinek, de az Aero 3-as talán kevesek emlékeiben él. Ez utóbbi volt a jugoszlávok farokkerekes alapkiképző típusa.

cerklje06.jpg

Aero 3-as a jelenlegi szlovén és az egykori jugoszláv felségjellel.

A légvédelem és a légierő nyílt napja nem lenne teljes, ha hiányoznának a földi telepítésű légvédelem eszközei. Cerkljében egy külön területen sorakoznak a lokátorok és a kis hatótávolságú légvédelmi rakétaindítók.

A három lokátor típus közül kettőt nehéz lenne nem észrevenni, mert emelőkarjaik több mint tízméteres magasságba emelik az antennát. Az egyik típus az Ericsson Giraffe. Szlovénia egyetlen ilyen radarja jugoszláv hagyaték, a kivonuló csapatok megrongálva hagyták hátra a szlovéneknek, akik felújították, és rendszerbe állították. Kabinjában a kezelők körbeülhetik az asztal közepén vízszintesen elhelyezett képernyőt. A lokátor a 6000 méter alatti és 40 kilométeren belüli célokról szolgáltat adatokat.

cerklje11.jpg

Giraffe a magasban

A Giraffe mellett parkol a kis hatótávolságú Roland rendszer egyik kocsija, a nyolckerekű MAN teherautó alvázra telepített rakétaindítóval. A védett kabin első részében, egy műszerfal mögött két operátornak van hely, akik a szintén MAN alvázra telepített lokátortól kapott adatok alapján döntenek a fegyver alkalmazásáról. A kocsi tíz rakétát vihet magával, ebből kettő az indítóra van helyezve, nyolc pedig a tartalék. A rakétákat egy harmadik kezelő indítja, aki a kabin hátsó részében, egy forgatható fülkében ül. 

cerklje13.jpg

A Roland rendszer indítói és a jármű saját radarja.

A Roland rendszer lokátoros kocsijának antennája szintén a magasban van, egy felemelhető állványon. Ez a lokátor, a Giraffe-hoz hasonlóan szintén a 6000 méter alatti célokat keresi, de egy kicsit messzebb lát, 60 kilométerre. Az antennaállvány alatti kabinban két kezelő ül a képernyők előtt. Egyikük a lokátortól kapott képet figyeli, a másik a rakétaindítónak szolgáltat adatokat. A rakétás kocsinak is van saját radarja, de ahogy helyben fogalmaztak a katonák, az csak 15 kilométeren belül lát, és az nagyon kevés, ha ilyen közel észlelnek egy repülőgépet, már késő.

cerklje12.jpg

A Roland rendszer lokátorát szintén egy MAN járműre telepítették.

Az előbbi lokátorokkal szemben az izraeli Elta EL/M 2106NG típusú lokátora egy alig két méter magas négylábú állványon áll. A mindössze 270 kilogrammos eszköz egy nagyobb terepjárón is szállítható és negyedórán belül telepíthető. Az általa adott kép egy laptopra kerül át. A rendszer 60 légicél adatait tudja kezelni, a vadászgépeket 40-60 kilométerről, a helikoptereket 20-25 kilométerről deríti fel – optimális esetben.

cerklje14.jpg

Elta EL/M 2106NG

A szlovén légvédelem továbbra is rendszerben tartja a legrugalmasabban alkalmazható légvédelmi eszközt, az akár egy katona által is hordozható (MANPADS) Igla 9k38 vagy, ha úgy tetszik az SA-18 Grouse vállról indítható rakétát, amelyet Cerkljében is kiállítottak.

cerklje15.jpg

Az Igla és a tárolókonténerek. A fegyvert terepjáró tetején lehet nagyobb távolságra elszállítani.

* * *

 Fotó: Szórád Tamás

 

Címkék: szlovénia