Az egyik legjelentősebb horvát tengerparti város, Zadar (Zára) repülőterének forgalmát túlnyomó részben a jól ismert ír diszkont légitársaság gépei bonyolítják. Korábban itt kaptak képzést Mi-171-esen az Afganisztánba készülő szolnoki helikoptervezetők és néhány pályakezdő magyar pilótát is itt képeztek a horvát légierő Zlin 242-esein. Némi szerencsével el lehet kapni a Krila Oluje PC-9-eseinek zárt kötelékben végrehajtott felszállását vagy az ugyancsak itt települő tűzoltógépeket, de mindezt a tengerpartról javallott megtenni, mert a kerítés melletti szpottingot a horvát hatóságok kevéssé tolerálják.

Hazafelé tartó és kiengedett futókkal a leszállóirányra helyezkedő Canadair CL-415-ös tűzoltó-amfíbia a strandról fotózva. Addig jó, amíg csak egyet-egyet látunk ezekből a gépekből és a kisebb Air Tractorokból, mert ha folyamatos a sárga gépek forgalma, akkor az azt jelenti, hogy valahol bozóttűz tombol

Ugyanakkor a hajószpotting sem elvetendő dolog – ha valakinek van ilyen irányú érdeklődése. A repülőgépkövető internetes felületekhez hasonlóan a hajóforgalmat is nyomon követhetjük, rákeresve, hogy a nagyobb kikötőkben mikor találunk valami érdekességet a szokásos vitorlásokon és csúcskategóriás jachtokon kívül.

*

Sibenik (Szebenikó) kikötője a városról elnevezett öbölben létesült és egy keskeny csatorna köti össze a majdnem nyílt vízzel. Azért csak majdnem, mert a nyílt Adria a part menti szigetvilágon túl terül el. 

Az 1863-ban szolgálatba állított osztrák SMS Kaiser Max páncélos fregatt egykori ágyúinak egyike a parti sétányon, a volt hercegi palota előtt. Az ágyúkat akkor szerelték le, amikor a hajót a flottamodernizálás keretében 1867-ben átépítették és új fegyverzetet kapott.

A tájékoztató tábla szerint a Kaiser Max megérte a XX. századot, de valójában az egy másik hajó volt. Az 1876-ban szolgálatba állított második SMS Kaiser Maxnak csak annyi köze volt az 1873-ban lebontott régihez, hogy annak páncélzatából, gépészetéből és egyéb részeiből egyes darabokat beépítettek az új hajóba

Az észak-dalmáciai szigetek egyik tagja Premuda, amelyről ezt a 67 éves személyszállító motorhajót elnevezték

A 45 méter hosszú, 322 tonnás jármű formavilágából is látszik, hogy régi darab; 1957-ben épült a pulai Uljanik hajógyárban

A horvát felségvizeken illetékes kikötői kapitányság mentőhajóját a parton egy mentőkocsi várja. Az amerikai tervek alapján horvát hajógyárban gyártott típusból hat darabot állítottak rendszerbe tavaly és minden jelentősebb kikötőbe jutott belőlük

Az alumínium építésű, közel 40 csomós (70-75 km/h) sebességre képes, 15 méteres járművet két darab 900 lóerős Volvo Penta dízelmotor hajtja. Személyzete három fő, további 12 főt vehet a fedélzetére és a kimentettek ellátása zárt térben történhet

A járművet radarral és pozicionáló rendszerrel szerelték fel, amely mentés vagy várakozás közben a széltől és az áramlatoktól függetlenül egy helyben tartja a hajót. Két csörlője mellett egy daruval rendelkezik és a hajótest végében egy lehajtható csúszda segíti a mentett személy fedélzetre emelését

A felállványozott épület mögött a norvég Viking Jupiter szállodahajó magasodik. Sok helyen már korlátozzák az ilyen hajók kikötését, mert az utasok azzal, hogy a hajón szállnak meg, gyakran ott is étkeznek, csekély idegenforgalmi bevételt jelentenek, ellenben sokan vannak

Az úszó hotelekkel szemben megfogalmazott kifogások egyike, hogy energiaigényük a kikötőben is nagy és ezt az igényt általában a hajó gépei szolgálják ki, telepöfögve a levegőt kipufogógázzal. A Viking logója és neve nálunk rossz emléket idéz: 2019-ben a cég egyik folyami szállodahajója gázolta le a Margit híd alatt a Hableány motorost

A Viking Jupiter a nagy szállodahajók között kicsinek számít, mindössze 930 utast szállíthat, és olyan kikötőbe is beállhat, ahova az igazi óriások nem. Ha mégsem tudna beállni, az utasokat ilyen tolóajtós, ülésekkel ellátott tenderboat szállítja a hajó és a part között. A tenderekből négy van a Jupiter fedélzetén

A mentőcsónakokat – oldalanként egyet-egyet - a tenderek között, a nyitott 2. (séta) fedélzet felett tárolják. Vész esetén meglepően sokan elférnek bennük, de a Jupitert felfújódó mentőtutajokkal is ellátták

A tengerparti városok köztereinek elengedhetetlen dekorációs eleme a horgony. A szállodahajó mellett egy többszáz éves darab áll

A Viking Jupiter az olasz Fincantierinél épült 2019-ben. Mivel se kaszinó, se dübörgő zenés medencés buli nincs a fedélzeti kínálatban és 18 év alattiak sem utazhatnak a hajón, az utasok többsége az 50 év feletti korosztályhoz tartozik

A 47 800 tonnás, 228 méter hosszú hajó gyakorlatilag helyben fordul az öbölből kivezető csatornába. Annak ellenére, hogy a turizmusnak ez a formája sokkal környezetszennyezőbb, mint például a repülés, nem látni-hallani, hogy a műanyag szívószálaktól a szarvasmarha-szellentésig mindenre érzékeny környezetvédők - valódiak és annak álcázott megélhetési aktivisták egyaránt - az asztalt verve követelnék a szállodahajó építés korlátozását

*

Zadar, avagy a magyar fülnek szebben csengő Zára kikötőjében nem csak a nagy szállodahajók fordulnak meg rendszeresen, hanem a tengeri utazás egyéb kategóriájának képviselői is, mint például a Wind Spirit. A bahamai lobogó alatt hajózó vitorlás géphajó 1988-ban készült el egy Le Havre-i hajógyárban. Nyáron az Adriát és a Földközi-tengert járja, télen a karibi vizekre költözik, de járt már a Csendes-óceán szigetvilágánál is.

A Wind Spiritet alapvetően dízel-elektromos gépei és hajócsavarja hajtják, de hat darab, háromszög alakú, kétezer négyzetméter felületű, a parancsnoki hídról távirányítással működtethető vitorláival is haladhat. A két meghajtási módot általában együttesen használják  

A 134 méter hosszú Wind Spirit egy kicsit furcsa benyomást kelt. Olyan mintha géphajónak készült volna, aztán félúton valaki meggondolta magát és úgy döntött, hogy legyen rajta négy árbóc is

Az orrsudárból csak egy rövid csökevény maradt, de a hajó orrának vonalvezetése a régi klippereket idézi. Az első árbóc mögött a parancsnoki híd ablaksora látszik. A fedélzeten „open bridge policy” van, vagyis az utasok oda is bemehetnek, s megnézhetik, hogy éppen hol jár a hajó és hogyan irányítják a Wind Spiritet  

A patkányok és egyéb rágcsálók a kikötőkötélen juthatnak a fedélzetre. Ezt hivatott megakadályozni a Minyonok színeire festett „rat guard”

Az előfedélzeten felállított és oldalra kifordítható szerkezet darura emlékeztet, de valójában a boom szerepét tölti be, és a vitorla alsó részét lehet kifeszíteni a rajta futó csigák segítségével. Daruként a balra lévő kisebb szerkezet szolgál, azzal teszik vízre az előfedélzeten tárolt Zodiac gumicsónakokat

A japán Kijotaka Furuno 1938-ban alapított cége ma már a világ számos pontján jelen van és többek között a hajózási radarok egyik jelentős beszállítója. Berendezéseik közül több is pörög a Wind Spiriten, különböző távolságra optimalizálva. A fenti két dóm alatt a műholdas kommunikációt és adatkapcsolatot biztosító berendezések kisméretű tányérantennái lapulnak

A radarhoz és a műholdas antennákhoz az árbóc hátsó felületén rögzített létrán lehet feljutni. Nem tériszonyosoknak való feladat, az biztos…

Árbóclámpa és az előmerevítő bekötése 62 méter, azaz nagyjából húszemeletnyi magasságban

Néhány nagy vitorláson a gépek kipufogógázait az egyik megnövelt átmérőjű árbócban vezetik a magasba. A Wind Spiriten erre a célra egy elég ormótlan torony szolgál és a három, egyenként 1427 lóerős Wärtsilä főgép kipufogógázai a benne lévő csöveken jutnak a magasba és ott a szabadba 

A klasszikus formájú nyitott mentőcsónak felett látható a negyedik árbóc és rajta a boom bekötése

A hajó neve és honi kikötője a mentőcsónakokra is felkerül

Tenderboatra a Wind Spiritnek is szüksége van, méretéből adódóan nem tud mindig a parthoz állni. A kishajó felett a feltekert vitorla csücske látszik

Mentőtutajokat rejtő konténerek a fedélzet peremén

A nagy ablakok mögött egy szalon és egy spa van. Alatta, a nyitott fedélzetről lehet kijutni a hajó végén lenyitható vízisport platformra, a két kerek ablaksor pedig a kabinokhoz tartozik. A Wind Spirit meglehetősen családias, összesen csak 148 utasa lehet

A boom az íves támaszon szintén távirányítással mozgatható jobbra-balra, alatta egy kis medence és pezsgőfürdő kapott helyet

Minden hajónak fontos a meteorológiai előrejelzés, az utaskomfort miatt az olyan relatíve kisméretűeknek, mint a Wind Spirit különösen. A napozófedélzet végét a meteorológiai radar nagyméretű dómja uralja

A Nap Emlékműve napnyugtakor lép működésbe és különböző színekben fényjátékot játszik. Meglehetősen tájidegen szerkezet egy kikötői óváros szélén, de legalább szépen látszik benne a Wind Spirit tükörképe

*

A középkori Horvát Királyság egykori fővárosa, Biograd na Moru (Tengerfehérvár) kikötője az előző kettőtől jóval szerényebb látnivalóval szolgál.

Például olyan halászhajókkal, mint az alig 20 méter hosszú, az ötvenes években épült Haringa. Ehhez hasonló halászhajókból rengeteget látni a horvát kikötőkben, ha nem is mindegyik ilyen szép állapotú

A 172 tonnás, 30 méter hosszú Carica az Atlanti-óceán túlsó partjáról került az Adriára - 2000-ben készült az Egyesült Államokban

A Support I és Support II nevű, alig néhány éves halász-támogató hajók egy régi vontatót, az 1968-ban Hamburgban készült Cezart veszik közre

Van, ahol kidobott bútorok csúfítják az utcaképet, itt egy horgony és két csónakdaru hever gazdátlanul. A két daru még csak-csak mozdítható, de az aligha fenyeget, hogy egy - mondjuk úgy - fémgyűjtő körülnéz, a hóna alá csapja és elillan vele

* * *

Fotó: Szórád Tamás