FLYING RHINO 2010

A csehek és a britek hosszú évek óta, kihagyás nélkül, sikerrel rendezik meg a Flying Rhino légi-szárazföldi gyakorlatot. Az idei már a nyolcadik volt. A Flying Rhino 2010 eseményei május 3. és 21. között zajlottak a cseh légibázisokon és a gyakorlótereken. A cél továbbra is a légi és szárazföldi erők együttműködésének gyakorlása volt.

fr10-00.jpg

A gyakorlaton elsősorban a cseh és brit haderő volt érintett repülőgépekkel, harcjárművekkel, tüzérségi és légvédelmi eszközökkel egyaránt, de a szlovák és litván légierő gépei is repültek feladatokat. A gyakorlaton résztvevő repülőgépek ismét a Namest nad Oslavou melletti 22. légibázison települtek. Ezúttal abba kaptunk betekintést, hogy milyen, ha nem verőfényes napsütésben, hanem alacsony felhőalapnál, esőben, korlátozott látási viszonyok között indulnak feladatra a gépek. 

fr10-04.jpg

*

A háromhetes gyakorlat félidejében járunk, a felhőzet zárt, és változó intenzitással esik az eső. A namesti 22. légibázis délkeleti zónájában települ a gyakorlaton résztvevő merevszárnyú technika, Tornadók, Hawkok, L-159-esek és L-39-esek.

fr10-03.jpg

A Royal Air Force idén is hat Tornado GR4-est telepített Namestbe. Tavaly a RAF Marhamon települő 31. Goldstars század gépei álltak itt, afganisztáni bevetésre gyakorolva. Most a skóciai RAF Lossiemouth Tornadói várnak a bevetésre. Mondhatni, a Királyi Légierő gépei elemükben vannak, hiszen a szigetországban nem ritka az olyan időjárás, mint ami a most Namestben is uralkodik. Délelőtt azonban csak néhány Tornado felszállásra kerül sor, inkább a gyakorlaton résztvevő L-39 Albatrosok és L-159-es ALCA-k repülnek. A GR4-esek körül egyelőre csak a műszakiak sürgölődnek, a hajózók közül csak ketten áznak kint a zónában. Mindkét hajózó hölgy, az egyik pilóta, a másik fegyverrendszer kezelő, vagy, ahogy a RAF-nál nevezik őket, navigátor.

fr10-02.jpg

Műszaki szempontból a sort nyitó GR4-esen van a legtöbb tennivaló. A gépre egy Litening célzókonténert függesztenek, a hajtóművek alatti nagyméretű lemez lenyitva, két műszaki éppen a két RB199-es hajtómű egyikén dolgozik. A gép oldalán is nyitva vannak a panelek, és a hajtóművek beömlőnyílásán vörös hajtóművező kosár van. A kabinban is dolgozik valaki, majd feladatát befejezve, kezében jegyzettömbbel, szájában ceruzával lemászik a kabinból. Lentről zárja a kabintetőt, amely hangos dudaszó mellett ereszkedik a helyére. Erre mindenki odafigyel, így elkerülhető, hogy a kabintető valakinek például a kezére csukódjon. Még egy gép előkészítésén dolgoznak, a többi Tornado gondosan betakarva áll, a beszálló létrákat a gép alá tolták és egyes illesztésekre ragasztószalagot tettek a leleményes RAF-műszakiak. Biztos, ami biztos, így nem áznak be a szürke csapásmérők.

fr10-01.jpg

A Tornadók mögött még két fényes-fekete Hawk T1-es képviseli a Királyi Légierőt. A függőleges vezérsíkon fehér koponya és keresztbe tett lábszárcsontok jelzik, hogy a gyakorlógépek a RAF Leeming 100. századától érkeztek. Ez a század a Tornadók fegyverrendszer kezelőinek kiképzésére és harcászati támogató feladatokra alkalmazza a hazai gyártású kétülésest. A Hawkok ez utóbbi szerepre érkeztek Namestbe, számos bevetésen agresszor feladatot repülnek velük. A fekete gépek is csak a kora délutáni „go” során repülnek majd.

fr10-07.jpg

Hawk T.1

A zóna közepén a cáslavi 21. légibázis 212-es századának L-159-esei kaptak helyet. Az ALCA-k közül kettő két póttartállyal és két fehér SUU-5003-as konténerrel repül. Az 5003-ast a SUU-20-asból fejlesztették ki. Amellett, hogy négy darab, 70 milliméteres, CRV-7-es nem irányított rakéta indítására alkalmas, a lapos konténer alatt hat darab kisméretű gyakorlóbomba is függeszthető.  A harmadik ALCA négy póttartállyal és a törzs alatti kétcsövű, 20 milliméteres Plamen gépágyúval van felszerelve. Ez utóbbi konfigurációval másfél óra áll rendelkezésre a célterület felett. A gyakorlóterek felett manőverező gépekre rendszeresen indítanak a papírtestű mini rakétákból, a fehér füstcsíkot húzó „Smokey SAM”-ekből, így a pilótáknak bőven van lehetőségük gyakorolni a kitérő manővereket és az infracsapda szórást. Az ALCA-kal mostanában a konvojkísérést is gyakorolják a cáslavi 212. század pilótái, hogy missziós feladatokra is bevethetők legyenek, ha a politikai döntéshozók egyszer úgy határoznak.

fr10-06.jpg

L-159 ALCA

Az L-159-esek után az L-39-esek hosszú sora következik. Tizenegy Albatros sorakozik a zónában, két litván, öt cseh, és négy szlovák gép. Az egérszürke litván L-39-esek a gépágyús változatok, honi bázisuk Siauliaiban van. Ugyanazon a bázison, ahonnan a NATO tagországok a balti állam légterét ellenőrzik rotációs rendszerben. Jelenleg a lengyelek teszik ezt MiG-29-essel. A Namestbe áttelepült két L-39ZA képezi a litván légierő nagysebességű gépparkját, modernizálásukra 2007-ben került sor. A cseh L-39ZA-k helyiek, a 222-es század gépei. A hétköznapokon haladó kiképzést folytatnak velük, azoknak a hajózóknak a képzését, akik L-159-re vagy a Gripenre kerülnek majd – szerencsés esetben. Szlovákia első ízben küldött repülőgépeket a Flying Rhinóra. A négy gépből három nemzeti színekre van festve, mint egykor a Biele Albatrosy gépei. Kettő közülük fegyvertelen L-39C egy pedig ZA. A negyedik, egy terepszínű gép ugyancsak a törzs alatti GS-23-as gépágyús ZA változat.

fr10-05.jpg

Litván Albatrosok

A bázis átellenes, északnyugati vége a 221-es harcihelikopter század otthona, a csehek Mi-24-es helikopterei települnek itt. A látványos festésű, szürke és tigrismintás Mi-24-esük már nem repül, a parancsnoki épület előtt van kiállítva. A Mi-24-esek mellett három hétig a Royal Army Lynx Mk.7-es helikopterei vendégeskednek, szám szerint négy darab. A csúszótalpas Lynx-ek a németországi Güterslohból települtek át. Gütersloh 1993-ig a Királyi Légierő bázisa volt, most a Royal Army állomásozik ott.

A helikopteres zónában nagy a csend, a csehek harci helikopterei letakarva, lenyűgözve állnak az esőben. A zónából átlátni a bázis túloldalára, ahol a földi telepítésű légvédelem és a rádiótechnikai csapatok eszközei települnek.

fr10-08.jpg

Csendélet Mi-24-essel

Mozgolódás csak a Lynxek körül van. A könnyű helikoptertípus fedélzetén két pilóta és egy fedélzeti lövész repül, a kabinban még kilenc főnek van hely. A fedélzeti lövészek előkészítik a feladatra kijelölt gépeket. Leveszik a különböző takarókat, a forgószárnyak nyűgözését, és kioldják a csapágylehúzóra emlékeztető faroklégcsavar rögzítést. Közben kiérkeznek a pilóták is, ellenőrzik a kabint és a pilótafülkét. Megérkeznek az utasok is. Mindenkin taktikai mellény és a kissé ormótlan helikopteres sisak van.

fr10-09_1.jpg

Lynx Mk7

Mindenki beszáll kivéve a fedélzeti lövészt, aki a hajtóműindítást felügyeli kívülről. Indítás után még egyszer ellenőriz a gépen egyet, s mást, majd ő is beszáll. A Lynx orrán fel-felvillan az erős fényű villogó, majd a gép lassan felemelkedik, és néhány méter magasan, lassan kilebeg a futópálya irányába. Végül gyorsítva kiemelkedik az esős szürkeségbe. Kint, a futópályán egymás után startolnak el a gépek az esőben, először egy Tornado, majd később az L-159-esek, és a Hawkok. Az időjárás továbbra sem javul, de a gyakorlat azért zajlik tovább, igaz egy kicsit visszafogott tempóban.

* * *

Fotó: Szórád Tamás