Az 1925-ös születésű Risner P-38 Lightning és P-39 AiraCobra típusokon kezdte szolgálatát, igaz nem a hadszíntéren, ahogy szerette volna, mivel 1944-ben Panamába helyezték. A háború után P-51 Mustangon repült.

A légcsavaros típusokon gyűjtött tapasztalattal és a minimálisan előírt százórányi, F-80-ason szerzett sugárhajtású gyakorlattal 1952. május 10-én érkezett Koreába.  Először egy felderítőegységhez került majd három hét után a híres 4. Elfogóvadász Ezred 336. Századához, az F-86-os típusra. Szeptember 21-én századosként a huszadik sugárhajtású ász lett.

F-86 Sabre

Néhány héttel később, amikor vadászbombázókat kísért egy vegyi üzem elleni támadáskor, Risner egy nagyon jó MiG-15-ös pilótával került szembe, de végül győztesen került ki az összecsapásból.

Kísérője Joe Logan hadnagy volt, aki a harcban folyamatosan védte vezérét. A légiharc utáni emelkedés közben Logan gépe légvédelmi találatot kapott. A Sabre-ből üzemanyag és hidraulika folyadék ömlött a levegőbe. Úgy tűnt, hogy Logannek ellenséges terület felett kell elhagynia F-86-osát.

Risner nem akarta elveszíteni kísérőjét, aki egyébként jó barátja is volt. A légierőnek nagyjából száz kilométerre, Cho Do szigetén délre volt egy mentőegysége. Risner úgy döntött, hogy eltolja Logan sérült F-86-osát odáig, hogy társa már biztonságban katapultálhasson. Rádión szólt Logannek, hogy állítsa le a Sabre hajtóművét. Ezután a gépe orrát, pontosabban a beömlőnyílás felső peremét a Logan vezette Sabre fúvócsövéhez tolta. A két gépet képtelenség volt együtt tartani és miközben újra és újra nekitolta F-86-osát Logan gépének, Risner egyre kevesebbet látott az abból kiáramló folyadékok miatt, amelyek a kabintetőre kenődtek.

Ennek ellenére sikerült a sebességet 190 csomó (350 km/h) körül tartania úgy, hogy a magasságuk is a kézifegyverek hatásos lőtávolsága felett maradt. Végül, ahogy tervezte, egészen Cho Do-ig tolta kísérőjét. A sziget közelében Logan elhagyta a gépet, ejtőernyője rendben kinyílt és a pilóta a part közelében ért vizet. Ott azonban elfogyott Logan szerencséje. Bár jó úszó volt, az ejtőernyő zsinórzatába csavarodva a vízbe fulladt.

Risner túlélte a háborút, majd F-105 Thunderchief pilótaként egy másikban, a vietnamiban harcolt. 1965 áprilisában gépét lelőtték, őt kimentették. Öt hónappal később ismét lelőtték és ekkor fogságba esett. Az Egyesült Államokat csak 1973 februárjában látta viszont. Pályafutását F-4 Phantom II-esen folytatta, majd ’76-ban dandártábornokként ment nyugdíjba.

Robinson Risner szobrát 2001-ben állították a légierő akadémiáján. 

A segítségnyújtásnak ez a módja később a vietnami háborúban lett ismert, amikor 1967-ben Robert Pardo százados, F-4-esével egy másik Phantomot tolt biztonságosabb légtérbe.

* * *

Fotó: USAF