Fegyvermesterek II.

WPN-nyito.JPG

Egy korábbi bejegyzésben betekinthettünk a kecskeméti Gripenek rakétafegyvereivel foglalkozó alegység, az Egyesített Műszaki Állomás (EMÁ) feladataiba. Most nézzük meg, hogy kerülnek az EMÁ-tól kikerülő fegyverek a repülőgép pilonjaira.

Az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Repülő Műszaki Zászlóalján (RMZ) belül egy szakág mérnök parancsnoksága alatt három alegységnél dolgoznak fegyveresek. Az egyik az EMÁ, a másik a hangár, ahol a fegyverrendszerek ellenőrzésével, javításával foglalkozó fegyverműhely és a katapultműhely ad munkát a fegyvereseknek.

A harmadik a Gripen század, amelyen belül külön csoportot alkotnak a fegyveresek. Ők azok, akik betöltik a gépágyút, függesztik a rakétákat és a célmegjelölő konténert, de ugyancsak ők foglalkoznak a JAS 39-esek elektronikai hadviselési rendszerének egyes elemeivel is. Ha nincs lövészet, nem váltják a készültségi gépeket, nem kell lőszert tölteni vagy rakétát függeszteni, akkor ugyanazt teszik, mint a többi műszaki: kiviszik a gépeket a zónába és ott szolgálják ki azokat.

Képzésük alapját a svédországi tanfolyam adja, amelyen belül mindössze 20 órát tesz ki a fegyveres rész. Az igazi elmélyülés itthon történik a szakág mérnök irányításával.

Amikor a hajózók részéről megvan, hogy milyen feladatot repülnek és ahhoz milyen függesztmény kell, akkor az éles és gyakorló rakétafegyverek karbantartásával és előkészítésével foglalkozó Egyesített Műszaki Állomás leszállítja azokat a századhoz.

A gyakorló fegyverekkel nem csak a hajózók gyakorolnak, hanem a fegyveresek is; kezelést, mozgatást, függesztést, leemelést, nagyobb biztonságban, mintha ezt az éles rakétákkal tennék. Az éles fegyverzetre külön rákészülnek, mivel nem mindenkinek egyforma a gyakorlata. Az éles függesztés előtt néhány nappal a gyakorló fegyverzet függesztésével gyakorolják be a mozdulatokat, hogy készségszinten menjen minden mozzanat, amikor az élesre kerül sor.

*

A közelmúltban azt kértem a Gripen század fegyveres csoportjától, hogy megörökíthessem a JAS 39-esekhez rendszeresített két legjelentősebb rakétatípus, az AIM-120 AMRAAM és az AGM-65 Maverick, valamint a Litening célmegjelölő konténer függesztését. Ráadásként a BOY-403 zavarótöltet kazetta beépítését is megnézhettem.

 BOY-403

WPN-boy-1.JPG

A zavarótöltet kazetták az időszakos munkákat megelőző gépmosás vagy szoftverfrissítés miatt kerülhetnek ki a Gripenekből. Mivel mostanában egyre többször kerül sor az alkalmazásukra, a munkák elvégzése után visszakerülnek a gépek törzsébe. A „boyozásnak” nevezett munka első mozzanatként leszerelik a BOY helyét takaró lemezeket. A csavarok egy dobozkartonból készült egyszerű tálcára kerülnek, ugyanabban a sorrendben, ahogy a sárkányban is elhelyezkednek.

WPN-boy-2.JPG

Összesen négy BOY-t lehet beépíteni, most kettő kerül felülre és egy alulra.

WPN-boy-3.JPG

A berendezés behelyezése előtt az esővíz elvezetésére szolgáló gumicső kerül a helyére. Az első BOY rögzítő csavarjai már a helyükön vannak. Kétféle kazetta használatos; az 1x1-es elrendezésű 40 darabos és az 1x2-es 20 darabos kazetta.

*

Litening III

WPN-ldp-1.JPG

Kézikocsin érkezik a gép alá az izraeli gyártmányú Litening III célmegjelölő konténer (LDP–Laser Designator Pod). A célfelderítést és a lézervezérlésű bombák célravezetését segítő konténer a Gripenen egyetlen pontra, a 4-es számú pilonra függeszthető, ahonnan még vészhelyzetben sem dobható le. Az LDP-ket a hangár fegyveresei vizsgálják be és készítik elő, a függesztést a fegyver csoport végzi.

WPN-ldp-2.JPG

A 210 kg-os konténert kézi emelő juttatja a függesztési pontra. A művelet nagyon rövid időt igényel.

WPN-ldp-3.JPG

Miután az LDP a helyére kerül, még egy rögzítésre és egy kábel csatlakoztatására van szükség. Az emelő-szállító kocsit már ki is lehet húzni alóla.  

*

A JAS 39-esre kétféle pilon szerelhető, a svédek saját gyártmánya és a NATO pilon. A magyar Gripeneken NATO pilon van, amelyre bonyolultabb és hosszadalmasabb a függesztés. Például a NATO pilonra a fegyverek emeléséhez egy adaptert kell szerelni, míg a svéd pilonon beépített függesztő szem van, de a kábelezés és a függesztett eszköz vészledobásának módja is különbözik.

 CATM-65K

WPN-agm-1.JPG

A CATM-65K a televíziós AGM-65H Maverick levegő-föld rakéta gyakorló változata. Az AGM-65-ösből a H mellett az infravörös G-t is rendszeresítette a Magyar Honvédség. A 31-es Gripen belső pilonjaira ezúttal a fehér televíziós gyakorló változat kerül.

WPN-agm-2.JPG

Az adapteren számok jelölik, hogy melyik fegyvertípus emeléséhez hova kell akasztani az emelőt. A Mavericket elég macerás feladat a jelenlegi kocsiról függeszteni, de mivel a fegyveresektől nem idegen az újítás gondolata, már kidolgozás alatt van egy új kocsi. Hozzá kell tenni, hogy ebben a kérdésben a svédek is partnerek. Ha valami jó és használható ötlet merül fel, nem zárkóznak el attól, hogy az a mindennapok része legyen.

WPN-agm-3.JPG

A Mavericket kétoldalt egyszerre emelik, közben elől-hátul egy-egy fegyveres igazítja a helyére. A műveletet gyors és pontos mozdulatokkal hajtják végre a fegyveresek és a rakéta rövidesen már a 3-as számú pilonra függesztve várja a rögzítést és a csatlakozók felhelyezését.

WPN-agm-4.JPG

A második Mavericket áttolják a gép túloldalára, ahol a művelet megismétlődik.

WPN-agm-5.JPG

Ezen a képen a függesztés minden részlete jól látható: az adapter, a pilon, az indítósín, a rakéta, a szállítókocsi, az emelő és a fegyveresek.

WPN-cges.JPG

A függesztmény vészledobását a nitrogénnel töltött CGES (Cold Gas Energy Source) palack segítségével lehet végrehajtani. Ez a rendszer több karbantartást igényel, mint a svéd pilon piropatronos megoldása. A pilonon be lehet állítani, hogy mekkora erővel dobja el a függesztményt; a két henger ugyanakkora erővel dolgozzon vagy az első nagyobb erővel.  Teljes erő (high) kell például egy póttartály eldobásához, egy Maverickhez fél erő (low) is elég. Működtetéskor a rendszer nyitja a horgokat és a rakétát az indítósínnel együtt választja le a pilonról. A palackot behelyezés után élesíteni kell, enélkül a takarólemezt sem lehet visszahelyezni, így a gép nem mehet el élesítetlen ledobó rendszerrel.

CATM-120C

WPN-aim-1.jpg

A következő feladat az AIM-120C AMRAAM közepes hatótávolságú légiharc rakéta szimulátorainak, két darab CATM-120C-nek a függesztése.

WPN-aim-2.jpg

A CATM-120-as függesztéséhez elég egy emelő, amelynek drótkötelét a rakéta súlypontjában elhelyezett kengyel görgői vezetik az emelés közben.

WPN-aim-3.jpg

A tároló doboz tartalma két készlet szárny és vezérsík a szimulátorhoz.

WPN-aim-4.jpg

A túloldali pilon alatt beállítják a másik szimulátort. Az AMRAAM mozgatására szolgáló praktikus kocsit a bázison működő MH Légijármű Javítóüzem gyártotta.

WPN-aim-6.jpg

Miután a helyére kerül a gyakorló rakéta, rögzítik, és az indítósínből nyitható egyetlen csatlakozóval összekapcsolják a repülőgép rendszereivel.

WPN-aim-7.jpg

A CATM-120-ason a szárnyak és a vezérsíkok felszerelését is be lehet gyakorolni, bár a gyakorló AMRAAM ezek nélkül is repülhet.

*

WPN-group.JPG

A Gripen század fegyveres csoportjának hét tagja, akik vállalták az extra munkát a tűző napon. Összetartó csapat a fegyveres, ők már egy új szemléletet képviselnek, nyugati fegyverekkel foglalkoznak, parancsnokuktól szabad kezet kaptak, és eszerint végzik munkájukat. Mint mondják, ehhez az kellett, hogy emberileg-szakmailag egy jó csapatot állítson össze a Repülő Műszaki Zászlóalj vezetése.

*   *   *

Fotó: Szórád Tamás