A kilencvenes évek közepén még javában tartott a papíralapú promóciós anyagok kora. A hazai repülőnapokra érkező cégek a várható vadászgép-típusváltás kapcsán, bőkezűen osztogatták a kisebb-nagyobb brosúrákat, tájékoztató kiadványokat és posztereket a sajtónak és a nagyközönségnek egyaránt. Ezek általános adatokat tartalmazó, túl sok érdemi információ nélkül szerkesztett színes kiadványok voltak, mégis nagy népszerűségnek örvendtek, hiszen a kereskedelmi internet szolgáltatás – felejthetetlen betárcsázós hangjával – csak ekkoriban indult el Magyarországon, és hasonló képanyagokat egy-két kivételtől eltekintve leginkább a nyugati repülőmagazinokban láthattunk. Ebbe az albumba a Lockheed Martin, a McDonnell Douglas / Boeing és a Saab kiadványaiból válogattam. A negyedik nagyágyú, a Dassault anyagaiból egy sem jutott el hozzám.  

Az amerikai légierő 1947-ben vált le a hadseregről és alakult önálló haderőnemmé. A Lockheed Martin 50. évfordulós, 1997-es poszterén a cég meghatározó típusait ábrázolták

Akkoriban sokan fogadtak volna arra, hogy a Magyar Honvédség leendő vadászgépe a Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon lesz. Ezt az optimizmust osztotta a grafikus is, aki ék alakú felségjellel egy Dunakanyar-szerű környezetbe illesztette a géppárt. Az 1996-os szerkesztésű brosúra hátoldalán ekkor még csak 20 légierőt jelölhettek meg Falcon üzemeltetőként. Valójában 19 országról van szó, mert az Egyesült Államokban a légierő mellett az haditengerészet egyik agresszor századánál is repültek ilyen gépek  

Ötgépes NATO kötelék, csakis F-16-osokból, a belga, az amerikai, a dán a holland, és a norvég légierő gépeiből. A hátoldal térképén az F-16-os bázisokat jelölték meg és az egyes légierőknél szolgálatban álló gépek darabszámát sorolták fel. A sárgával jelölt akkori NATO tagállamok egyelőre még tágra nyílt rákollóként ölelik Európa keleti felét. A rák azóta előrébb mászott és az ollói is összébb zárultak

Az 1995. májusi kiadású brosúra elején egy Block 50-es F-16C emelkedik. A gép aerodinamikailag szinte tiszta, póttartályok és pilonok nélkül repül, csak a szárnyvégen visz Sidewinder rakétát. A hátoldal az egy- és kétüléses Block 50-esek sajátosságait részletezi, háromnézeti rajzzal valamint geometriai és teljesítményadatokkal kiegészítve. Ekkor még kevéssé volt ismert, hogy a szakma a Vipert használja a hivatalos Fighting Falcon helyett

Ezen a kiadványon színes grafika örökíti meg az 1995. május 25-ei pillanatot, amikor éles bevetésen első ízben oldottak lézervezérlésű bombát egy F-16-osról. A főszereplő az avianói 31. ezred 555. százada volt, amely többször járt Kecskeméten is. A hátoldal szöveganyaga ezt a bevetést idézi fel, amelyen a négy F-16-oson kívül négy spanyol Hornet, négy tengerészgyalogos F/A-18 és két EF-111-es zavarógép is részt vett és ugyancsak felidézi a Falcon precíziós csapásmérő képességének addigi történetét is

A festményszerűen elmosódottra szerkesztett fotón is ék alakú felségjel látható a páraleválásba burkolózó F-16-oson. A kiadvány az 1997-es kecskeméti nemzetközi repülőnapra készült. Hátoldalán a Lockheed Martin vezető-tesztpilótájáról, a típust Kecskeméten bemutató Steve Barterről és bemutató repülésének főbb elemeiről esik szó

A ’98-as repülőnapra már olyan brosúrát is nyomtathattak, amelyre az F-22-es első repülésének dátuma került. A hátoldalon részleteket is olvashatunk arról, hogy a Spirit of America nevű Raptor 01-est Paul Metz tesztpilóta 1997. szeptember 7-én 10 óra 18 perckor emelte a magasba

Egy fantáziarajz a Lockheed Martin F-35-öséről, amikor az még csak JSF-ként (Joint Strike Fighter) volt ismert. Későbbi elnevezésével a nyitóképen látható, második világháborús kéttörzsű vadászgép nevét viszi tovább: Lightning II-es lett. A hátoldalon a tengerészgyalogságnak szánt változat tesztjét és a „Lockheed-klub” akkoriban aktív tagjait láthatjuk

*

Felszállóban a Maverick és Sidewinder imitátorokkal függesztett 08-as JAS 39A. A típus 1995. október 30-án mutatkozott be Magyarországon, amikor hasonló konfigurációban Kecskemétre érkezett a 07-es oldalszámú példány. 2001. szeptember 10-ig kellett várni, hogy kiderüljön, hogy sokak várakozásával szemben, a JAS 39-es lesz a Magyar Honvédség legújabb típusa

A sokak szerint tetszetősebb formájú kétüléses JAS 39B 1996-ban repült először. A brosúrára felkerült a British Aerospace (BAe Systems) is, amellyel 1995-től működött együtt a Saab. A kooperáció 2001-ben a Gripen Internationallel csúcsosodott ki végül a BAe Systems 2005-től kezdődően egyre csökkenő szerepvállalása mellett 2011 nyarán szűnt meg

Gunnar Jansson grafikája egy JAS 39B-t ábrázol

A Gripen és a következő típus közötti kapocs a hajtómű. A General Electric széles körben, például az F/A-18 Horneten is használt F404-esén alapuló Volvo Flygmotor RM12 lett a Gripen erőforrása

*

Hornet Hungary - az F/A-18-asra ék alakú felségjel került, fölé pedig a magyar Hornet program logója. A típus negyedikként jelentkezett a várható tenderre, de elsőként jelent meg Kecskeméten. Az eredetileg a McDonnell Douglas által gyártott Hornetet már a Boeing reklámozta, amely 1997-ben vásárolta fel az MDD-t. További alvállakozók is szerepelnek a brosúra hátoldalán: a törzshátsórészt előállító Northrop Grumman, a radart gyártó Raytheon és a hajtóműveket szállító General Electric

Munkában az éjszakai műszak – hirdeti a reklámszöveg. A kétüléses, egy pilóta és egy fegyverrendszer-kezelő személyzettel repülő F/A-18D harci alkalmazója az amerikai tengerészgyalogság volt már akkor is. A típus hazai bemutatkozása is egy ilyen tengerészgyalogos D-vel történt 1996. augusztus 16-án. Gary Jennings tesztpilóta néhány magyar hajózót és még több politikust reptetett meg a Hornet hátsó ülésében

Ugyancsak az amerikai katonai repülés mostohagyerekeinek, a tengerészgyalogság repülőszázadainak készültek a felderítő képességgel is bíró Hornetek. A kétüléses változatból kialakított felderítők csapásmérő képessége megmaradt, és a gépágyú helyén elhelyezett ATARS rendszer elektrooptikai és infravörös szenzorai kis és közepes magasságon készíthettek nagy felbontású fotókat vagy infravörös képeket. Az ATARS-t először az 1999-es Allied Force műveletben alkalmazták, a Taszárra települt Hornetek között két ilyen gép is volt

A McDonnell Aircraft Corporation által 1967-ben felvásárolt Douglas Aircraft Corporation nevéhez olyan szállítógépek fűződnek, mint a C-74 Globemaster I és a C-124 Globemaster II. A kilencvenes évek elején szolgálatba állított C-17 Globemaster III-ast is a McDonnell Douglas kezdte gyártani - az ejtőernyősök beszállítását ábrázoló grafikán is az ő logójuk van – de 1997-től a típus Boeing C-17-esként repül. Ki gondolta volna 1997-98-ban, hogy bő tíz év múlva erre a típusra is felkerül a magyar felségjel és Pápáról, a MiG-21-esek és MiG-23-asok egykori fészkéből három ilyen gép repül majd…

***

Brosúrák, poszterek: Lockheed Martin, Saab, Boeing