Negyedik éve már, hogy az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis szállítórepülő századánál szolgálatban áll a Dassault Falcon 7X típus. Eddig kevés szó esett erről a szállító repülőgépről, most viszont az egyik pilóta segítségével igyekszem betekintést nyújtani a mindennapokba. 

A francia Dassault Aviation három hajtóműves Falcon 7X típusa 2007 óta van jelen a polgári és katonai légiközlekedésben. Tervezése során figyelembe vették azokat a megoldásokat, amelyeket a Dassault a Falcon korábbi változatainál és a harcászati repülőgépeinél gyűjtött, mint például a Mirage vagy a Rafale. A 11 ezer kilométeres hatótávolságú, 15 ezer méteres utazómagasságú típus beszerzésével a Magyar Honvédség olyan interkontinentális stratégiai képesség birtokába jutott, amellyel korábban nem rendelkezett. Ezzel a szállítórepülő század a feladatrendszerébe tartozó szállítási feladatokat - mint például a Magyar Honvédség katonáinak szállítása, vagy a kormányzati repülések - önállóan képes végrehajtani a világ szinte bármely pontjára. Az, hogy a kormányzati és katonai légi szállítás közül mikor, melyik felé billen a mérleg, melyik gyakoribb, sok mindentől függ. A politikai élet szereplői gyakran a repülőtéren, az őket szállító repülőgép előtt adnak interjút, ezért a hírműsorokba elsősorban a kormányzati repülések kerülnek, a nyilvánosság ezt látja többet. Amikor egy kontingens létszáma nem igényel nagyobb gépet, vagy nagy távolságra kell repülni, a katonák és a katonai delegációk többnyire a Falconok fedélzetén utaznak a műveleti területre, külföldi NATO-beosztásuk, kiképzésük vagy a katonadiplomáciai események helyszínére. Ezek az utak általában nem kapnak nyilvánosságot, de a repüléseket a repülőgép-követő internetes oldalaknak köszönhetően bárki láthatja. Az már egy másik kérdés, hogy az onnan szerzett információk mögé, a repülés célját illetően néhányan a valósággal köszönőviszonyban sem lévő dolgot vizionálnak.   

A fiumei (Rijeka) kikötő épületsora mögött, a hegyoldalon áll az egykori kormányzói palota, amelynek megépítésére a város tizenharmadik magyar kormányzója, Batthyány Lajos gróf adott megbízást Hauszmann Alajos építésznek. Az 1898-ban elkészült neoreneszánsz épület a mindenkori magyar kormányzó hivatala és otthona volt, napjainkban a Horvát Tengermellék Történeti és Tengerészeti Múzeuma látogatható benne. A központi csarnokban, a termekben és a folyosókon elsősorban a város történetét bemutató dokumentumokat, művészeti alkotásokat, mindennapi használati tárgyakat, bútorokat állítottak ki, a tengerészeti gyűjtemény összességében csak egy kis részt foglal el.

Az eddigi tematikus albumok helyett ezúttal egy válogatást állítottam össze, elsősorban a közforgalmon kívüli – kisgépes – repülés gépeiről. A szkennelt papírképek 1994 és 2006 közötti időszakban készültek, egy-két kivételtől eltekintve, a hétköznapok során.

2021. augusztus 19-én hajnalban egy különleges műveleti csoporttal, egy rohamlövész alegységgel, egészségügyi és titkosszolgálati szakemberekkel és tolmácsokkal a fedélzetén, a kecskeméti repülőbázisról útnak indult a honvédség két Airbus A319-es szállítógépe, hogy Kabulba berepülve végrehajtson egy olyan műveletet, amelyre korábban nem volt példa a Magyar Honvédség történetében.

* * *

Fotó: dr. Toperczer István alezredes

Öt év után nem csak a vizes világbajnokság tért vissza Magyarországra, hanem az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) évente más-más helyszínen megrendezett helikopteres gyakorlata is. A résztvevő államok helikopteres alegységeinek közös továbbképzését, a különböző eljárások gyakorlását célzó Fire Blade 2022-nek az MH Pápa Bázisrepülőtér adott otthont június 7. és 24. között. A gyakorlat félidejében lehetőséget kaptunk, hogy mi is helikopterre szálljunk.

NH-90 Caiman TTH 

Eredetileg úgy volt, hogy a sajtó a gyakorlat megkezdése előtt, a légterekkel való ismerkedés közben készíthet légifotókat a kötelékbe állt helikopterekről. Az időjárás azonban közbeszólt és a tervezett napon, a Dunántúlon uralkodó zivatartevékenység miatt a repülésre akkor nem kerülhetett sor. A szervezőket dicséri, hogy a sajtó, a szlovák légierő helyi műszeres gyakorlórepülésre induló UH-60 Black Hawk helikopterén mégis szívhatott némi „felhőszagot”, továbbá az is, hogy találtak egy olyan napot, amikor az eredeti tervek, ha kicsit más formában is, de megvalósulhattak. Ennek köszönhető, hogy a június 16-án reggel nyolckor kezdődő eligazításon már mi is jelen lehettünk.

Az elmúlt évtized horvátországi utazásai során szinte minden évben akadt valami blogra való - repülőgép, hajó, emlékmű, múzeum és egy tengerésztemető egyaránt került az albumokba. A sort most tovább folytatom.

*

Július 9-én szombaton, Pula keleti oldalán kigyulladt egy trafóház. A 10-12 méteres szél a közeli erdő felé terelte a lángokat és a tűz gyorsan elharapózott. Zadarból a légierő három Canadair CL-415-ös tűzoltógépe indult az Isztriára, hogy a földi egységekkel közösen fékezzék meg a tüzet. Ehhez közel öt órára volt szükség, a három amfíbia ennyi ideig ingázott a tűzfészkek és a vízfelvételre kiválasztott tengerszakasz között.

A koronavírus-járvány előtt az volt a megszokott, hogy a katonai repülésben eltöltött évek után számos pilóta a légitársaságok felé fordult, hogy pályafutását a civil életben folytassa. Aztán jött 2020 tavasza, a járvány, és a sorrend megfordult: munka nélkül maradt, tapasztalt közforgalmi pilóták jelentkeztek, hogy katonai szállító repülőgép-vezetők legyenek. Így volt ez Magyarországon is és a honvédség A319-esein ma több olyan tapasztalt pilóta repül, aki korábban kereskedelmi gépeket vezetett.

Aki valaha is foglalkozott a magyar repülés történetével, annak ismerősen cseng Szentgyörgyi Dezső neve. A Magyar Királyi Honvéd Légierő legeredményesebb vadászpilótája a háborút túlélte, 1971-ben egy Il-18-as kapitányaként, a Malév koppenhágai járatának teljesítése során vesztette életét. Fia szintén pilóta lett, a polgári repülést választotta. Unokája is közforgalmi pilótaként repült, amíg a két évvel ezelőtt kezdődött világjárvány miatt váltani kényszerült - nagygépes tapasztalatát immár a katonai repülésben, a szállítórepülő század gépein hasznosítja. Szentgyörgyi Dezső századossal az indíttatásról, a gyerekkorát meghatározó élményekről, a közforgalmi pilóták mindennapjairól, és a koronavírus-járvány okozta pályamódosításról a nagyapja nevét viselő kecskeméti repülőbázison, a Dongó század egykori fészkében, a szállítópilóták által használt épületben beszélgettünk.

A nyolcvanas évek elején, kedd esténként egy 19. század végén játszódó sorozat ültette a tévé elé a magyar nézőket, akik akkoriban mindössze két csatorna műsora közül választhattak. A mai televíziós és internetes tartalomkínálat mellett hihetetlennek tűnhet, de a híradó után az egész ország várta, hogy a Spartacus dallamára beússzon a képbe egy fehér háromárbócos és elkezdődjön a liverpooli tengerészből lett hajótulajdonos, James Onedin és családja történetének újabb epizódja. A Cyril Abraham regényéből készült BBC-sorozat nem csak az emberi sorsok ábrázolása miatt volt rendkívül népszerű, hanem a nagy kereskedelmi vitorlások látványvilága miatt is. Bár a szél ingyen fújt, a történet idején ezeknek a hajóknak az aranykora már véget ért, a jövő a gőzhajóké volt. Szerencsére az egyik klippert sikerült megmenteni az utókornak. A háromárbocos Cutty Sark immár 68 éve egy greenwichi szárazdokkban pihen.

Május 11-én délutáni és éjszakai kiképzési repülés fotózására invitálta a hazai szpotter közösséget és a sajtót a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis. A haditechnikai eszközök szervezett fotózása számos országban megszokott és egy bizonyos szabályrendszer alapján régóta lehetséges. Nálunk a kecskeméti repülőbázis az, amely ebben élen jár.

A Magyar Honvédség alakulatai közül elsőként Kecskeméten ismerték fel, hogy az írott és elektronikus sajtó mellett milyen kommunikációs lehetőséggel bír az a közösség, amely bár nem hivatásszerűen űzi a fotózást, mégis hasznos, számos esetben professzionális „terméket” tesz le az asztalra. A sajtó egyéb szereplőihez hasonlóan a szpotterek közössége is fontos kapocs a civil társadalom és a honvédség között. A maga vizuális eszközével segít megérteni, hogy mi zajlik a kerítés mögött és felkeltheti a fiatalok érdeklődését a katonai repülés, mint hivatás iránt. Fegyveres erőkről lévén szó, természetesen van, ami csak a katonákra tartozik, azonban a „jéghegy csúcsa” így is dokumentálható és megmutatható.

A múlt hét viharos időjárása sajátos hátteret biztosított a ferihegyi fotózáshoz, amelyre péntek este kerítettem sort.

A sötét felhő előtt a belga Brussels Airlines A320-asa közelít a 31R pályához. Ez most egy normál festésű példány, de szerencsére gyakran láthatjuk a látványos festésű gépeiket is.