A Magyar Honvédség H225M helikoptereinek légi szállíthatóságával kapcsolatban felmerülő kérdésekre részben választ adhat az alábbi bejegyzés, amelynek anyagát még 2017-ben kaptam egy szlovén kollégától. Azért csak részben, mert a 225-ös a tehertér és a faroktartó közé illesztett törzsszekció révén hosszabb, mint a szlovének által 2004 óta üzemeltetett AS532 (H215M) Cougar, így pontos választ csak a H225M-mel végzett teszt révén kaphatunk majd. 

A szlovén haderő 151. helikopter százada 2016 őszén sikeresen teljesítette a NATO harcászati képesség ellenőrzését és a szövetség gyorsreagálású erőinek része lett, ami együtt járt a helikopterek nagytávolságú áttelepíthetőségével. A szlovén Bell 412-esek már rendelkeztek azzal a jogosítással, amely lehetővé teszi a légi szállítást, az AS532 Cougar típus azonban nem. Ezért még 2016 szeptemberében a pápai Nehéz Légiszállító Ezred (HAW) egyik gépe Cerklje ob Krkibe települt, ahol a szlovén helikopteresek, a pápai légiszállítók és a légi szállíthatóságot tesztelő és a jogosítást kiadó szervezet (ATTLA) specialistái egy rakodási tesztet végeztek. A tesztet öt órába sűrítették, a C-17-es ennyi ideig állt rendelkezésre. 

A C-17-es teherterének és a tehertér ajtónak a méreteit figyelembe véve minél kisebbre kellett visszabontani a helikoptert úgy, hogy az áttelepülés után a lehető leggyorsabban repülőképes állapotba lehessen hozni. A teszthez a faroklégcsavar és a forgószárny lapátok leszerelése mellett levették a forgószárnyagyat is. Az akkor már több mint tíz éves üzemeltetési tapasztalatukra alapozva a szlovének úgy számoltak, hogy egy Cougart egy nap alatt lehet légiszállításra előkészíteni, és két nap kell ahhoz, hogy ismét repülésre alkalmas legyen. 

Az első próbálkozás farokirányban történt, mivel a főfutóknál történő vontatás tűnt a legegyszerűbbnek. A Cougar tehertérbe gurításához kellett egy ideiglenes rámpa is, amit a szlovének gyártottak le. A végleges rámpa a teszt során szerzett tapasztalatok után készült el  

A vontatás során egy fő fékező ült a fülkében, de a helikoptert lépésről lépésre a tehertér padlójához rögzítették

A fából készült ideiglenes rámpát az orrfutó mögé tették, hogy a helikopter ráguruljon és ezzel a farokrésze, már jócskán bent a tehertérben, alacsonyabbra kerüljön 

A második, orrirányban végzett vontatás bizonyult életképesebbnek. A helikoptert a C-17-es csörlője húzza a tehertérbe 

A legszűkebb rész a tehertér vége és a tehertér ajtóinak felfelé nyíló szekciója között volt, mindössze néhány centi mozgásteret hagyva a tesztelőknek. A bevontatást a helikopter tizenegy ponton végzett rögzítése követte, továbbá el kellett helyezni és rögzíteni a gépről leszerelt alkatrészeket is 

A tesztet végrehajtó csapat a C-17-es teherterében. Mögöttük a Cougar farokrésze magasodik. A C-17-es fedélzeti csörlőjét működtető loadmasterek mellett szükség volt egy főre, aki az egész rakodást koordinálta, egy fékezőre a Cougar fülkéjében, 1-2 főre, akik a kézi vontatóvillával a helikopter orrfutóját kormányozták és legalább 5-7 embere, akik több ponton figyelték a szűk tér miatt nagyon kényes műveletnek számító rakodást. A teszt tapasztalatai alapján készült el a rakodási eljárást és a szükséges eszközök listáját tartalmazó jogosítás, amellyel a szlovén helikopteresek a Bell 412-es mellett a Cougart is áttelepíthetik egy C-17-es szállítógép fedélzetén.

* * *

Forrás: Borut Podgorsek / Sierra5.net