Újabb fontos állomásához érkezett a Magyar Honvédség forgószárnyas képességfejlesztése: az MH Kiss József 86. Helikopterdandárhoz idén megérkeznek az Airbus H225M közepes többcélú helikopter első példányai. A H145M helikopterek rendszerbe állításának ideje alatt kevesebb szó esett a H225M-mel kapcsolatos fejleményekről, ezért a helikopterdandárnál annak igyekeztem utánajárni, hogy hol tart a felkészülés az új típus fogadására és üzemeltetésére.

A tizenhat helikopter beszerzéséről szóló szerződés 2018. december 14-i aláírását követően több alkalommal jártak magyar szakemberek az Airbus dél-franciaországi gyárában, a Marseille melletti Marignane-ban. Az első magyar gép összeszerelése még 2020-ban elkezdődött és a következő évben került a végszerelő sorra. Végül 2022. november 15-én F-ZWDZ ideiglenes francia lajstrommal emelkedett először a levegőbe és mára már kézzelfogható közelségbe került a H225M hazai érkezésének időpontja.

A börgöndi Csapatrepülő Parancsnokság parancsnokának intézkedése alapján, a szentkirályszabadjai 87. Közepes Szállítóhelikopter Ezred ezredparancsnoki intézkedésében foglaltak szerint, 1976. szeptember 1-én, Mi-8-as helikopterekkel megkezdte működését a Magyar Néphadsereg légi kutató-mentő készültségi szolgálata, amely 1990. március közepétől már a Magyar Honvédség rendszerében végezte tevékenységét.

Nagy Sándor nyugállományú alezredes közvetlen közelről látott rá a hazai kutatás és mentés négy és fél évtizedes történetének jelentős, húsz éves időszakára, mivel szentkirályszabadjai helikoptervezetőként a nyolcvanas és kilencvenes években maga is adott kutató-mentő szolgálatot, majd egyetemi tanulmányai során és a diplomaszerzést követő beosztásában is ezzel a területtel foglakozott.

Gyorsan távolodunk azoktól a papíralapú évektől, amikor a légitársaságok képeslapokon is reklámoztak egy-egy repülőgéptípust. Ebbe az albumba a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években, nyugati társaságok által kiadott, itt-ott kissé megviselt képeslapok közül válogattam, az újabbak talán majd később lesznek érdekesek. A felsorolt légitársaságok közül több megszűnt vagy már régen nem repüli azt a típust, amelyre egykor még ebben a formában hívta fel az utazók figyelmét.

Hosszú, problémáktól sem mentes tesztidőszak után, 2022. október 4-én indult kéthónapos útjára az amerikai haditengerészet legújabb repülőgép-hordozója, a USS Gerald R. Ford. Négy évtizeddel a Nimitz-osztály megjelenése után a Ford egy újabb hordozóosztályt jelent majd a világtengereken, de a tavaly november 26-án véget ért első út még csak az Atlanti-óceánra korlátozódott.

„Chuck Yeager a legjobb barátom. Barátságunkat a háború kovácsolta össze, amelyben együtt repültünk. Mustangon repülni Chucknak és nekem is a csúcs volt. Chuck beírta a nevét a történelembe azzal, hogy átlépte a hanghatárt. Mélyen belül mégis azt gondolom, hogy a harc és az, amit a második világháborúban véghezvitt, többet jelentett neki. Ha mint ember és pilóta nem is tett volna többet az életben, már ezzel is elégedett lett volna.”

Részlet Clarence E. „Bud” Anderson, a 363. vadászrepülő század tizenhét légigyőzelmes vadászpilótájának visszaemlékezéséből

Chuck Yeager a háborút tizenkét igazolt légigyőzelemmel fejezte be. 1985-ben megjelent önéletrajzi könyvében részletesen írt a légiharcokról, a földi célpontok támadásáról, lelövéséről és meneküléséről, de arról is, hogy milyen volt egy olyan bevetés, amikor nem került sor összecsapásra a német és az amerikai vadászrepülők között. A történetek közül az utóbbit választottam, egyrészt mert kevéssé ismert, másrészt jól szemlélteti, hogy hogyan zajlott le a leistoni Mustang pilóták egy átlagos napja.

…plusz hétig jutottunk – már ami az időjárást és a levegő hőmérsékletét illeti. Február 9-én hó nélkül ugyan, de a valódi teleket idéző hidegben és ragyogó napsütésben dokumentálhattuk az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár mindennapjainak egy kis szeletét. Pilóták, műszakiak, Gripenek és a zónabeli mozzanatok kerültek a fényképezőgép elé és így ebbe az albumba is.   

Az évindító An-2-es albumról kapott visszajelzések alapján, február első bejegyzéséhez egy másik „kettest” vettem elő, az orosz tervezésű és lengyel gyártású Mi-2-est. Hét éve már foglalkoztam a témával, akkor a honvédség helikopterei kerültek egy albumba. Most néhány polgári és rendőrségi Mi-2-es 1996 és 2006 között készült fotóját kerestem elő. A helikopterek többsége már nincs az országban vagy, ha mégis, nem repül többé.

Tavaly december közepén került a kezembe egy kedves barátom ajándéka. A „Lúcia szárnyán” címmel megjelent napló egy húsz évvel ezelőtti, kontinenseken átívelő repülés történetét rögzíti.

Mára már feledésbe merült, hogy 2002 novemberében két magyar pilóta egy magyar gyártmányú Apollo Fox ultrakönnyű repülőgéppel a Balaton mellől Ausztráliába repült azzal az elsődleges céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét egy kevéssé ismert betegségre, a Rett-szindrómára és hogy ezzel létrejöhessen egy intézmény a halmozottan sérült gyerekek javára.

A H145M helikopterek hazai rendszerbe állításakor, a típus méretéből adódóan egy olyan személyzetet kellett összeállítani, amelyben a helikoptervezetőt a gép komplex fedélzeti rendszereinek kezelésére felkészített hajózó segíti. Ezzel egy új beosztás jelent meg az immár MH Kiss József 86. Helikopter Dandár elnevezésű alakulatnál: a fedélzeti rendszerkezelő.

Új év, régi képek – így indítom a 2023-as bejegyzések sorát. Olyan 1994-2004 között készült fotókat vettem elő, amelyeken a magyar repülés egyik legismertebb típusa, az An-2-es szerepel. Az ikonikus kétfedelű hazánkban a néphadseregnél, a katonai pályára irányítást és előképzést szolgáló szervezeteknél, a mezőgazdasági repülésben, majd a rendszerváltást követően az utódszervezeteknél és magánvállalkozásoknál repült. A képaláírásokhoz az avia-info.hu oldalon fellelhető adatokat, A magyar katonai repülés kronológiája című könyvet, és természetesen saját emlékeimet és feljegyzéseimet használtam.