Az évindító An-2-es albumról kapott visszajelzések alapján, február első bejegyzéséhez egy másik „kettest” vettem elő, az orosz tervezésű és lengyel gyártású Mi-2-est. Hét éve már foglalkoztam a témával, akkor a honvédség helikopterei kerültek egy albumba. Most néhány polgári és rendőrségi Mi-2-es 1996 és 2006 között készült fotóját kerestem elő. A helikopterek többsége már nincs az országban vagy, ha mégis, nem repül többé.
Tavaly december közepén került a kezembe egy kedves barátom ajándéka. A „Lúcia szárnyán” címmel megjelent napló egy húsz évvel ezelőtti, kontinenseken átívelő repülés történetét rögzíti.
Mára már feledésbe merült, hogy 2002 novemberében két magyar pilóta egy magyar gyártmányú Apollo Fox ultrakönnyű repülőgéppel a Balaton mellől Ausztráliába repült azzal az elsődleges céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét egy kevéssé ismert betegségre, a Rett-szindrómára és hogy ezzel létrejöhessen egy intézmény a halmozottan sérült gyerekek javára.
A H145M helikopterek hazai rendszerbe állításakor, a típus méretéből adódóan egy olyan személyzetet kellett összeállítani, amelyben a helikoptervezetőt a gép komplex fedélzeti rendszereinek kezelésére felkészített hajózó segíti. Ezzel egy új beosztás jelent meg az immár MH Kiss József 86. Helikopter Dandár elnevezésű alakulatnál: a fedélzeti rendszerkezelő.
Új év, régi képek – így indítom a 2023-as bejegyzések sorát. Olyan 1994-2004 között készült fotókat vettem elő, amelyeken a magyar repülés egyik legismertebb típusa, az An-2-es szerepel. Az ikonikus kétfedelű hazánkban a néphadseregnél, a katonai pályára irányítást és előképzést szolgáló szervezeteknél, a mezőgazdasági repülésben, majd a rendszerváltást követően az utódszervezeteknél és magánvállalkozásoknál repült. A képaláírásokhoz az avia-info.hu oldalon fellelhető adatokat, A magyar katonai repülés kronológiája című könyvet, és természetesen saját emlékeimet és feljegyzéseimet használtam.
Az idei képek között akad néhány, amely a nyomtatásban megjelent cikkekbe és a bejegyzésekbe se került be, ezért az érdekes interjúkat és riportlehetőségeket, életre szóló élményt és meglepő változást egyaránt hozó 2022-es évet lezáró albumba ebből az elfekvő készletből válogattam.
AZ EGÉSZ ÉVES FIGYELMET MEGKÖSZÖNVE, EGY KATONA TOLLÁBÓL SZÁRMAZÓ VERSSEL KÍVÁNOK MINDEN KEDVES OLVASÓNAK ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT!
* * *
Fotó: Magyar Honvédség / honvédelem.hu
A Föld túlsó oldalán ezekben a napokban zajlik az amerikai légierő leghosszabb ideje létező humanitárius művelete. A csendes-óceáni szigetvilág felett minden év decemberében szállítógépek tűnnek fel, hogy rakományukat ejtőernyők segítségével az odalent várakozókhoz juttassák. A szigetek lakói idén hetvenegyedik alkalommal kapnak a mindennapi életüket megkönnyítő eszközöket, ruhákat és élelmiszert.
A magyar katonai repülés történetébe BAP FLKA Blokk 60 néven került be a Magyar Honvédség újabb missziója. A rövidítés a balti légtérrendészeti (BAP - Baltic Air Policing) feladatokra felállított Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegységet jelenti, a Blokk 60 pedig azt jelzi, hogy ez már a BAP tizennyolc éves történetének hatvanadik váltása volt, amely az előzőekhez hasonlóan a vadászgépekkel nem rendelkező három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország légterét biztosította és oltalmazta. A magyar kontingens augusztus 1-től teljesítette harmadik BAP-misszióját Siauliaiban, majd december 1-én ünnepélyes keretek között adta át a készenléti szolgálatot a lengyel és francia légierőnek.
Külföldi útjaimon, ha tehetem, célirányosan keresem fel a különböző emlékhelyeket, de olykor előfordul, hogy egy-egy ilyen hely véletlenül kerül a látóterembe. Így történt ez májusban is, amikor Hollandia hajózható csatornarendszerének egyik kikötőjébe érkezve egy emlékhelyet jelölő táblára lettem figyelmes. Készítettem néhány fotót, majd utánanéztem, hogy milyen eseményekre emlékeztet Dinteloord táblája.
Dinteloord egy nagyjából hatezer lakosú település Hollandia Észak-Brabant tartományában, közel Rotterdamhoz és az Északi-tengerhez. Földrajzi elhelyezkedése miatt a második világháború idején a Németországba tartó vagy onnan visszatérő szövetséges repülőgépek rendszeresen átrepültek felette, de nem mindegyik volt olyan szerencsés, hogy vissza is érjen támaszpontjára. A Dinteloord melletti síkságon 1942 májusa és 1945 februárja között két amerikai és két angol bombázó, három német, egy angol és egy amerikai vadászgép és egy angol szállító-vitorlázógép személyzetének ért véget a háború. Volt, aki megmenekült, mások hadifogságba estek, harminc hajózó pedig életét vesztette. Az áldozatok többsége a bombázók 5-10 fős személyzetéből került ki.
A száraz nyári időszakban fellobbanó, majd rövid időn belül nagy területen tovább terjedő tüzek megfékezésében idén is fontos szerep jutott a honvédség helikoptereinek. A légi tűzoltó képességre nem csak itthon, de külföldön is szükség volt, mivel Szlovéniában az ország történetének legnagyobb tüze pusztított. A Magyar Honvédség szerepvállalásába, a négynapos művelet mozzanataiba Remzső Zsolt őrnagy, oktató-gépparancsnok, és Klement Zsolt őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis Repülő Műszaki Zászlóaljának megbízott zászlóalj-parancsnoka adott betekintést.
