Az Air Base blogon, ha nem is túl gyakran, de időről időre előveszem a hajózás témáját is, (ami olvasóim körében, számomra is némiképp meglepő módon, kedvező fogadtatásra talált). A kereskedelmi hajózásra leszűkítve a kört volt már szó az SS Baron Gautsch katasztrófájáról, a Greenwichben kiállított Cutty Sark klipperről, a XVIII. századi holland Amsterdam vízen úszó, jól sikerült replikájáról, spliti, fiumei és londoni múzeumok gyűjteményéről vagy csak egyszerűen egy-egy tengeri kikötő forgalmáról. Így lesz ez most is, a tavaly nyáron készült fotóimból összeállított album formájában.

*

Szádrév (Bakar), Horvátország

Látkép száz méter magasról a hegyekkel körbeölelt Szádrévre. A település Fiume (Rijeka) szomszédságában, a szárazföldbe közel öt kilométerre benyúló öböl végében fekszik. Az egykor virágzó, de sok vihart és uralkodót megélt kisváros későbbi fejlődésének útjába az 1873-ban megépült fiumei vasútvonal állt, a tengeri forgalom oda tevődött át és Szádrév ezzel lényegében megszűnt fejlődni. Ma egy csendes hely, amelyet elkerül a zajos idegenforgalom és éppen ez a jó benne

A városra és az öbölre a felette vezető út mellett álló kisvendéglő parkolójából lehet rálátni. A Bakari-öböl egészen pontosan 4700 méter hosszú, legszélesebb pontján 700 méter széles, átlagos mélysége 26 méter, a bejáratnál 44 méter. Még az olyan nagyobb hajók is beférnek, mint a 82 245 tonnás* BTG Balfour

* Kereskedelmi hajókról lévén szó, DWT-ről (Deadweight Tonnage) beszélünk, ami a hajó hordképességét jelenti, és a rakományon kívül az üzemanyag, az ivóvíz, az élelmiszer, a ballaszt és a személyzet illetve az utasok súlya is beletartozik

Az út másik oldalán egy támfalat emeltek, felette vasútvonal húzódik. A falat a HNK Rijeka focicsapatot éltető, tengerészeti elemeket felvonultató falfestmény díszíti, rajta a szurkolói klub jelmondata: Sami protiv smih – Egyedül mindenki ellen

A HNK Rijeka jelvénye kupával, a Bakari-öböl szélén létesült olajfinomítóval, hajóval és kikötői daruval

A szurkolói klub hivatalos neve Armada, erre utalnak a falfestményen látható galleonok is. Az ötletadó az erőt sugárzó, sokáig legyőzhetetlennek mondott spanyol Armada volt, amelyet 1588-ban mégiscsak legyőztek a britek és a spanyol uralom alól alig pár éve felszabadult hollandok

Van itt viking drakkar és torpedót indító tengeralattjáró is

Made in Rijeka. Az első, működőképes torpedót 1866-ban, az akkor még Fiumének nevezett városban fejlesztette ki az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének tisztje és egy angol mérnök. A víz alatti fegyver az Armada jelvénye mögött hagyja buborékcsíkját

A támfalról sokkal több érdekességet nem lehet elmondani, ellenben lent, a városban akad látnivaló a tematikus érdeklődőnek is. Például egy ipari műemlék, az öböl vége alatt átvezető, régóta zárt alagút, amelynek itt az északi kijárata emelkedik ki a vízből. A 395 méter hosszú szerkezet betonból készült 1978-ban, hogy a kikötőből rajta keresztül szállítsanak szenet a túlparton álló kokszoló üzembe

Ez is egy érdekesség, de nem a mélybe, hanem a magasba vezet és a tetejéről halászok figyelhetik a halak vonulását

A XVI. századi Frangepán várhoz vezető keskeny utcák egyikéről visszanézve rálátni az ömlesztett áru terminálnál rakodó Balfourra. A hajó legnagyobb (nyári) merülése 15 méter lehet, ettől még messze van, a hajótest jócskán kint van a vízből

Mária Terézia 1779. április 23-án emelte szabad királyi várossá és szabad kikötővé Szádrévet. Az erről készült dokumentumok replikái a parton álló, kikötőbakra emlékeztető tárlóban láthatók

A kőbe vésett kompasz mögött az öböl végében a csónakkikötő és a hangulatos óváros egy része van

Az öböl déli oldalán, a vegyes áruszállító hajók számára kijelölt rakpartnál az egyiptomi tulajdonú, panamai lobogó alatt hajózó Pretty Nelly áll, mögötte egy zöld Ganz daru ágaskodik. A Pretty Nelly jóval kisebb, mint a Balfour, „csak” 109 méter hosszú és 7158 tonnás. Rakterének nyitott fedelei harmonikaszerűen sorakoznak az orr rész mögött

A szinte újnak mondható, 2024-ben átadott Balfour hét rakterének egyikébe éppen ömlesztett rakományt zúdít a markoló. A szén, vasérc vagy más őrlemény szállítására épült 229 méter hosszú, 32 méter széles hajó a Kamsarmax típushoz tartozik, amelyek hosszát úgy maximalizálták, hogy beférjenek Kamsar kikötőjébe (Guinea, Nyugat-Afrika)

A Balfour bahamai lobogó alatt hajózik. Neve és illetőségi kikötője alatt a hajót azonosító IMO számot tüntették fel, amelyet az azonos nevű szervezet, az International Maritime Organisation ad ki. A kis létszámú személyzetnek elég egyetlen, zárt mentőcsónak, amely a kioldás után, az ülésekbe kötött tengerészekkel a fedélzetén vízbe zuhan, és ha egy pillanatra el is merül, azonnal a felszínre emelkedik

A vízi közlekedés másik véglete. Ezen a szebb időket látott csónakon tanulmányozható a test formája, bordázata és a palánkozása. Valójában más nincs is rajta

Egy kikötőből nem hiányozhat a múltidéző horgony sem. Szádrévnek egy admiralty típusú jutott. Kialakítása – a karokhoz képest 90 fokban elforgatott keresztrúd – a fenéken elfekvő horgony elforgatását és így egyik kapájának megkapaszkodását segítette 

POMORSKA SKOLA BAKAR. Ez áll jelzőzászlókból kirakva a tengerészeti iskolához tartozó vízparti épület homlokzatán. A tengerészképzés 1849 óta van jelen a városban

A leendő tengerészek gyakorlati képzéséhez használt evezős csónak a csónakdarun pihen. Mögötte a már említett alagút ráccsal lezárt déli vége ásít

A lokátorokat a tengerészeti radarok specialistájától a JRC-től (Japan Radio Company) szerezték be

A tanulók a daruk segítségével gyakorolhatják egy mentőcsónak lebocsátását is

*

Kostrena

Hajózni márpedig kell! Tengerészeti témájú falfestményekkel ezt az ősi gondolatot örökítették meg a Fiume melletti Kostrena néhány buszmegállójának falán. Hogy szép vagy sem, az nyilván ízlés dolga, de az biztos, hogy kevésbé tájidegen a hajózással szoros kapcsolatban álló tengerparti településen, mint a pálmafa egyes balatoni kikötőkben. Persze itt is vannak, akik a festékszórót nem alkotásra, hanem rongálásra használják és összefújkálják a festményeket.

*

Koper, Szlovénia

A daruk és árbócok között a francia CMA CGM cég Argon nevű konténerszállítója készülődik az indulásra. A Dél-Koreában épített hajót tavaly májusban adták át, majd kínai, szingapúri, egyiptomi, libanoni és török kikötők érintése után az Adria felé fordult. Megállt Fiumében, Triesztben, és a szlovéniai Koperben. Az első európai útjáról Afrika, majd Ázsia felé tartó óriás indulásának pillanatait itt sikerült megörökítenem

A mólónál a kikötői hatóság mentőhajói állnak. A jobb oldalin jól látszik a hajótest célirányos kialakítása: a sárga-fekete csíkozású, RESCUE ZONE jelzésű szakaszon a test mélyen kivágott, hogy a mentett személyt könnyebben lehessen a fedélzetre emelni. A háttérben már feszül a kötél, a konténerszállítót lassan megmozdítja az egyik kikötői vontató

Az Argont vontató 32,5 méter hosszú Mercur nem egy rozzant bárka. Spanyol hajógyárban épült 2017-ben, korszerű navigációs és kommunikációs berendezésekkel, robotkormánnyal, légkondicionált belső terekkel és 3400 lóerős dízelgépekkel rendelkezik 

A fedélzeten Lego kocka-szerűen sorakoznak a konténerek. Az Argon kapacitása 13 ezer TEU, ami a szállítmányozásban a 20 lábas konténert jelenti (Twenty foot Equivalent Unit). Egy olyan 40 lábas konténer, mint amilyenből az Argon rakománya áll, két TEU-nak felel meg

Nincs itt semmi látnivaló! A strandolók ügyet sem vetnek a mögöttük mozgó konténerszállítóra

A hajók számára kijelölt út jobb és bal oldalát zöld és vörös bóják (a sötétben fények) jelzik, a Mercur közöttük vontatja ki az Argont. A konténerszállító máltai lobogó alatt hajózik, illetőségi kikötője Valetta

Az Argon oldalánál a Mercurtól részben eltérő felszereltségű Zeus helyezkedik el. Akárcsak a Mercur, a Zeus is komoly tűzoltó képességgel rendelkezik, sőt adott esetben saját magát is védheti oltóhabbal kevert vízfüggönnyel. Orra felett egy nyíl és a TUG felirat jelzi, hogy a kikötői vontatók (Tugboat) ezen a megerősített ponton tolhatják is a hajót

Az Argon a 12 hajósra tervezett környezetbarát flotta második hajója, üzemanyaga metanol (is lehet)

A konténerszállító orrára festett jelzések fontos információkkal szolgálnak: két kis kör jelzi, hogy a hajó dupla orrsugár kormánnyal van ellátva, a 3-asra emlékeztető jelzés pedig a vontatóhajókat figyelmezteti, hogy a vízfelszín alatt bulba rejtőzik. Ez a hidrodinamikai szempontból hasznos kialakítás itt jól látszik, mert a hajó nem merül mélyre

Minden talpalatnyi hely kell a magasra tornyozott rakománynak; az Argon felépítménye is felfelé terjeszkedik

Az Argon orra előtt a Mercurtól és a Zeustól alig különböző és közel azonos képességgel bíró Neptun halad. Ha „fékezni” kell, akkor ez a hajó segít azzal, hogy megfogja a konténerszállítót, és az irányba forgatásában is részt vesz majd

A P11 típusú pilothajón fehér-piros jelzőzászló jelzi, hogy a pilot – ahogy régen mondták: révkalauz - a fedélzeten van és egy rá váró hajóhoz igyekszik, hogy beirányítsa a kikötőbe. A P11-est négy évvel ezelőtt szerezte be a koperi kikötői hatóság. A vonatókhoz hasonlóan szintén Spanyolországban épült, 11 méter hosszú és két 355 lóerős Volvo Penta dízelmotor hajtja

A hajó méretei nagyjából egy repülőgép-hordozóénak felelnek meg: hossza 335 méter, szélessége 51 méter

A parttól távolabb további hajók várnak a kikötésre. Az olaszok által alapított MSC flottája méretét és kapacitását tekintve a világ első számú konténerhajózási társasága, de a német Hapag-Lloyd is jól csengő név, 313 konténerszállítójával szintén a nagyok ligájában játszik

A kép jobb szélén a pilothajó hasít a kint várakozó MSC hajóhoz

A hajótest vonala szépen kirajzolódik, és feszül a Neptun kötele is, miközben megállítják az Argont

A konténerszállító lassan megáll, mielőtt megfordítják

A parancsnoki hídon és az oldalra nyúló szárnyakon állók nagyjából 20 emelet magasságából figyelik a manővert

A Neptun jobbra húzza a konténerszállító orrát, a Mercur pedig balra a farát, és helyben megfordítják az Argont

Az irányba állított óriás lassan megindul, hogy kényelmes, 13-14 csomós (25 km/h) sebességgel öt nap múlva megérkezzen az egyiptomi Alexandriába

*

Trieszt, Olaszország

A trieszti móló előtt az olasz parti őrség, a Guardia Costiera 800-as osztályú mentőhajója halad. Az olasz építésű, alumíniumból készült hajó 30 csomós (55 km/h) sebességre képes, és háromfős személyzettel üzemel

2022 márciusa óta áll Trieszt előtt Andrej Melnyicsenkó orosz milliárdos A nevű vitorlás jachtja, amelynek sorsa megér néhány sort. A hajót 2022 tavaszán az Oroszország elleni szankciók alapján foglalta le az olasz vám- és pénzügyőrség, a Guardia di Finanza. A futurisztikus látványt nyújtó, 143 méter hosszú szuperjacht fenntartása évente nagyjából 10-11 millió dollárba kerül Trieszt városának. A hajót ugyanis életben kell tartani, ez pedig napi 5500 liter gázolaj elégetésével jár. Ennyit emésztenek fel azok a dízelgépek, amelyek a jachtot elektromos energiával ellátó generátorokat működtetik. Mivel a fedélzeten nagyjából 20 fős személyzet van, elektromos energia kell a hajó horgony nélküli egy helyben tartását biztosító stabilizátor, a világítás, a konyha, a szórakoztató és biztonsági rendszerek, valamint az édesvíz-előállító és a szennyvíztisztító berendezések 24 órás üzemeltetéséhez. Gondoskodni kell a légkondicionálásról is, nehogy a jacht értékes berendezése tönkremenjen a páralecsapódástól. Az A gázolajtankja 850 ezer literes, ami közel fél éven képes táplálni a gépeket, de nagyjából háromhavonta áthajóznak Velencébe egy tankolásra. A jacht jelenléte amellett, hogy 24 órán át „biztosítja” a kipufogógázt, eddig nagyságrendileg 30 millió dollárjába fájt (szó szerint) annak a városnak, amely a saját történelmi villamos vonalának felújítására mindössze egymilliót tudott elkülöníteni. A naiv ábránd az, hogy amikor az orosz tulajdonos visszakapja majd a jachtot, az olasz állam megpróbálja behajtani a költségeket. Addig a trieszti polgármester kérdésére, hogy ki fizeti a számlát, a válasz az, hogy továbbra is a város és végső soron az olasz adófizetők. 

***

Fotó: Szórád Tamás

A nyitóképen Kostrena tengerészeti múltjának emlékére állított horgony látható