A Delta Airlines első hetvenöt évében amerikai repülőgéptípusok voltak a meghatározóak a légitársaságnál. Az európai Airbus első gépe a kilencvenes évek elején jelent meg a cégnél, de az igazi áttörésre az ezredforduló utánig kellett várni. Akkor viszont fordult a kocka, az Airbusok gyakorlatilag minden kategóriában átvették a vezető szerepet a Delta útvonalain és segítségükkel a cég a világ harmadik legnagyobb légitársaságává fejlődött. A Delta Airlines történetét flottafejlesztésén keresztül bemutató sorozat negyedik, befejező részében erről az időszakról lesz szó.

A Delta Airlines és az Airbus közös történetében megkerülhetetlen szerepe volt a légitársaságok felvásárlásának. Az A310-es 1991-ben a Pan Am-től került az atlantai céghez, a következő flottabővítés pedig a Northwest Airlines és a Delta 2008-2010 között lezajlott összeolvadásának volt köszönhető.

Airbusok keskeny és széles törzzsel

A minneapolisi székhelyű Northwest Airlines röviddel a megjelenése után nézte ki magának az Airbus A320-ast. Technológiai megoldásaival és gazdaságos üzemével a keskenytörzsű, egyfolyosós gépek kategóriájában a nyolcvanas évek végén felbukkanó típus ideális megoldásnak tűnt a belföldi forgalmat lebonyolító Boeing 727-esek és DC-9-esek leváltására. Az A320-as típuscsalád gépein nagyméretű kijelzők váltották a hagyományos műszerezettséget és az A310-esen vagy a Boeing 767-esen és 757-esen alkalmazott hibrid megoldást. Az A320-asok az első közforgalmi repülőgépek voltak, amelynél a gép irányítására a hagyományos szarvkormány helyett, oldalt elhelyezett sidesticket, a kormányfelületek mozgatására a korábbi hidraulikus-mechanikus berendezéseket felváltó fly-by-wire rendszert használtak. Elsők voltak abban is, hogy a sárkányszerkezetnél addig nem használt mértékben alkalmaztak kompozit anyagokat. Az A320-asok 1990-ben jelentek meg a Northwestnél és az 1999-ben forgalomba állított, rövidebb törzsű A319-esekkel együtt átvették a főszerepet az addig B 727-esekkel vagy DC-9-esekkel teljesített járatokon. Ez a 126 gépes Airbus A319/320 flotta került a Northwest felvásárlását követően a Deltához.

Delta A319-es a légitársaság 2007 óta érvényes festésmintájával

A Delta Airlines közel ezergépes flottájában meghatározó szerep jut az A320-asoknak

A szélestörzsűek területén történt előrelépésnek is Northwest előzménye volt, mert amikor a társaság az atlanti- és csendes-óceáni útvonalakon közlekedő Boeing 747-esei és DC-10-esei helyére keresett gazdaságosabb gépeket, szintén egy Airbus, az A330-as került a fókuszba. Az A330-as 300-as változatával teljesített első járat 2003. augusztus 25-én szállt fel Detroitból, hogy az éjszakát lerövidítve másnap Amszterdamban landoljon. Ezután a típus fokozatosan átvette a DC-10-esek szerepét a transzatlanti útvonalakon, és a McDonnell Douglas három hajtóművesei belföldre szorultak vissza. Az Európába irányuló járatokon megindult tehát a típusváltás, következhetett Ázsia és a Csendes-óceán. Itt elsősorban a Boeing 747-esek cseréjéről kellett gondoskodni, amihez az A330-200-as változat kínált megoldást. Kevesebb utast szállíthatott ugyan – 243-at – de nagyobb távolságra, mint a 300-as változat. 2007 őszére harminckét gépes A330-as flottájával a Northwest a típus legnagyobb üzemeltetője lett és a legfiatalabb flottával rendelkezett az atlanti forgalomban résztvevő légitársaságok között. Hogy ezek a Northwest beszerzések miért voltak fontosak a Delta történetében? Nem voltak azok, de gyorsan azzá váltak, mert amikor 2008-tól megindult a két légitársaság összeolvadása, a Delta egy fiatal Airbus flottára tett szert.  

A Delta az amerikai olimpiai csapat hivatalos szállítója. Ezt hirdeti az A330-as különleges festése is

A Northwest hagyaték mellett 2013-ban megrendelt vadonatúj A330-asok is forgalomba álltak a Deltánál. A tízgépes rendelés első példányát 2015 májusában vehették át Toulouseban, a többi átadása 2017-ig volt ütemezve. Ekkor már megtörtént a hosszabb törzsű A330-900neo (new engine option) huszonöt gépes, majd később harmincöt gépre növelt megrendelése 2014-ben, amivel a Delta az első vásárlója lett a gazdaságos hajtóművekkel felszerelt, négy különböző komfortfokozatú osztályon összesen 281 utasférőhellyel rendelkező A330neóknak. Az első gépet 2019 májusában vehették át, és az átrepülés a hagyományos kerozin és a szintetikus üzemanyag keverékének felhasználásával történt. Az A330-900neo első útja Seattleből Sanghajba vezetett 2019 júliusában, majd Kína mellett Dél-Koreát és Japán is összekötötték az Egyesült Államok nyugati partjával. A Rolls-Royce Trent hajtóművek kedvező fogyasztásának köszönhetően ezeket a gépeket már olyan útvonalakon is elindíthatták, amelyeken a standard 330-asokat nem.

Az A321-esek megjelenésével az első olyan típus került a Deltához, amelyet nagyméretű, kompozit winglettel (Sharklet) láttak el, csökkentve az üzemanyag fogyasztást és növelve a hatótávolságot vagy a hasznos terhelést

A szélestörzsűek kérdésének rendezése után napirendre került a keskenytörzsű flottabővítés. A Northwesttől átvett A319/320-asok becsülettel szolgáltak, de egyes útvonalakon jól jött volna a nagyobb utasférőhely és persze a még szolgálatban álló, 149 üléses MD-88-asok felváltása egy gazdaságosabb Airbus-szal. Erre a problémára nyújtott megoldást az A320-as típuscsalád hosszú törzsű tagja, a 192 üléses A321-200-as. Az A330-assal egy időben leadott első A321-es rendelés harminc gépről szólt, a 2014-ben aláírt második rendelés tizenöt gépről, a harmadik, 2016-os rendelés további harminchét példányról, nyolcvankét darabosra hizlalva az A321-es flottát. A Delta 2016 tavaszán Hamburgban vehette át az első A321-esét, amelyet egy izlandi és kanadai technikai leszállással (tankolás) 15 óra alatt repültek haza, a Delta egyik fő bázisára, Minneapolisba. Amikor fél év múlva a következő gépet vették át, az átvételi csapatnak már nem kellett Európába utaznia. Ez a repülőgép teljes egészében az Airbus amerikai üzemében, az alabamai Mobile-ban készült. Az első A321-essel teljesített járat 2016. május 3-án szállt fel Atlantából a floridai Orlando felé és a gép aznap kétszer fordult a két város között.

Az A321-es flottafejlesztés következő állomása egy százötvenöt gépes megrendelés volt a típus neo változatából. A Delta Airlines üzemanyag fogyasztás szempontjából leggazdaságosabb gépeit három komfortfokozatra osztott – belföldi első, komfort és turista osztályok – 194 üléses kivitelben rendelték meg. Az első példány 2022. márciusi érkezését követően májusban állt forgalomba. Az A321-200ceo (current engine option) változatnál gazdaságosabb neók elsősorban Bostont kötik össze a közép-nyugattal illetve Amerika nyugati partjának nagyvárosaival. 

A 11 ezer kilométer lerepülésére is képes A350-esek elsősorban a Csendes-óceán feletti hosszú távú járatokon repülnek

A Delta történetében megannyi „elsőt” jegyeztek fel és ebbe a sorba illeszkedik az Airbus A350-es is: a cég az első amerikai légitársaság volt, amely forgalomba állította a típust. Az A350-900-asokra szóló megrendelést az A330-900neo igénnyel együtt adták le 2014-ben, azzal a céllal, hogy a nagy hatótávolságú gépek a csendes-óceáni útvonalakon közlekedő Boeing 747-400-asok helyébe lépjenek. Az A350-esek kezdetben detroiti bázissal álltak forgalomba és 2018 őszén először Tokióba, majd Szöulba repültek. A következő év tavaszán Peking és Amszterdam következett és a típus immár Atlantából is üzemelt. A Delta 306 üléses kivitelben rendelte meg az A350-eseket. Harminckét utas elhúzható ajtóval, csúcskategóriás szórakoztató rendszerrel ellátott privát fülkében, teljes értékű fekvőhellyé alakítható ülésben utazhatott, elszeparálva magát a többi, ugyancsak ezt a szolgáltatást (Delta One) igénylő utastól. Negyvennyolc további utas elhelyezése szintén külön kabinszekcióban (Delta Premium Select) történt, a turistaosztályéhoz hasonlóan, de komfortosabb, több kiegészítővel ellátott és szellősebben elhelyezett ülésben kaptak helyet. A turistaosztályon további 226 utas foglalhat helyet, harminchatan (Delta Comfort) valamivel magasabb komfortfokozatú üléseken.

A Delta nem csak az A350-es üzemeltetésben volt első az amerikai légitársaságok között, hanem a legkisebb Airbus, az A220-as 2019-es forgalomba állításában is, amelynek később a legnagyobb üzemeltetőjévé is vált. Az A220-asok eredetileg a kanadai Bombardier C sorozatú (CSeries) repülőgépei voltak. Az akkor még CS100 elnevezésű típusra a Delta 2016 áprilisában adott le egy hetvenöt gépes rendelést, hogy az előző években kivont közel kétszáz, kora, technológiai színvonala, és üzemanyag fogyasztása miatt immár gazdaságtalanná vált repülőgép pótlását megkezdje. Ezt a pótlást volt hivatott biztosítani a CS100-as, amelyet 2018-tól – miután az Airbus többségi tulajdont szerzett a Bombardierben - A220-as típusjelzéssel kínáltak a légitársaságoknak. Az első A220-100-as gépet 2018 októberében vette át a Delta, és lemondta további érdeklődését a kategória másik szereplője, a brazil Embraer E-190-es iránt.

Földet ér a Delta egyik A220-asa. A típussal a rövid útvonalakon közlekedő, gazdaságtalanná vált gépeket váltották le

Az A220-asok gyors forgalomba állítását az év végi kormányzati leállás késleltette és a szükséges jogosításokat csak a következő év januárjában sikerült megszerezni. Az A220-100-asok első kereskedelmi útja 2019. február 7-én New Yorkból Bostonba és Dallasba vezetett, de az üzleti célból utazók által leginkább keresett további desztinációkra – Detroit, Houston, Salt Lake City, Minneapolis – is növekvő számban állították be a komfortos, csendes és gazdaságos típust. A 2020 elején világméretűvé terebélyesedett koronavírus járvány idején a Delta más légitársaságokhoz hasonlóan leállította a régebbi gépeket és az újabbak többségét is, ugyanakkor ez a leállás az A220-asokra nem volt érvényes és a Covid ideje alatt a legkisebb Airbusok folyamatosan repültek. A típus annyira bevált, hogy a Delta még 2020-ban flottabővítést hajtott végre, mégpedig a hosszabb törzsű A220-300-as változattal. Ez a gép a 109 személyes 100-asokkal szemben 130 utast szállíthatott, tizenkettőt az első-, harmincat a komfort-, és nyolcvannyolcat a turistaosztályon. A társaság első 300-as változatú gépe már Mobile-ban készült és 2020 novemberében állt forgalomba egy Salt Lake City – Houston járaton. Ezzel lezárult a Delta történetének az a fejezete, amelyben az Airbus kis és közepes befogadóképességű keskenytörzsű gépeivel valamint a nagy utaslétszámra kialakított, luxuslehetőségeket is kínáló szélestörzsűekkel átvette a vezető szerepet a Boeingtól.

Kis Boeing, nagy Boeing és más közreműködők

Az Airbus térhódításától függetlenül a régiek közül sem tűnt el minden típus, és ahogy korábban is, a piaci igények szerint akadtak visszatérők is. A Delta flottájában nem csak az A220-as volt olyan típus, amely „menet közben” változtatott nevet - hasonló története volt a Boeing 717-esnek is. A DC-9-es és a modernizált MD-80/90-es gépekről sorozatunk előző részeiben már volt szó. Ezek a gépek még javában üzemeltek, amikor a Delta felfigyelt a B 717-esekre. Ekkor 2012-t mutatott a naptár és a korábban ValuJetként ismert Floridai fapados társaság, az AirTran Airways éppen beolvadt a Southwest Airlinesba. A Southwest a Boeing 737-es mellett kötelezte el magát és nem kívánta a flottájába illeszteni a 717-eseket. Ezeket a két hajtóműveseket eredetileg MD-95 típusjelzéssel kínálta a McDonnell Douglas, de a Boeinggel 1997-ben történt „egybekelést” követően B 717-esként ajánlották a rövidtávú útvonalakra. Az AirTran esetében összesen nyolcvannyolc gépről volt szó, amelyekre végül a Delta csapott le, és egy átalakítást követően – többek között kiszereltek hét ülést az eredetileg beépített 117-ből – 2013-ban állított forgalomba. Az első Boeing 717-essel teljesített járatot Atlantából Newarkba repülték október 25-én. Ezt járatbővítés követte Little Rock (Arkansas) és Cleveland (Ohio) felé. A Boeing 717-es megjelenését követő évben a régi DC-9-esek méltó módon búcsúztak a Deltától: az utolsó járat a Detroit-Minneapolis szakaszon a típus rendszeresítésének évére utaló DL1965-ös, a Minneapolis-Atlanta szakaszon az üzemelés utolsó évét jelző DL2014-ös járatszámmal repült. A Boeing 717-esek 1998 és 2006 között voltak gyártásban és 156 darab készült belőlük, a Delta pedig az egyetlen légitársaság lett, amely egy időben mindhárom DC-9-es generációt – a DC, MD és Boeing változatot - üzemeltette. A jellegzetes, karcsú törzsű, T-vezérsíkos formavilágot a B 717-es napjainkban is tovább élteti; a Deltánál háromosztályos kivitelben repülnek tovább.

A Delta Airlines Boeing 717-esei és 737-esei átadás előtt

A legnagyobb Boeing, a B 747-es hosszú évtizedek után került vissza a Delta-flottába. Ennek hátterében megint csak a Northwesttel történt egybeolvadás áll, amelyben nem kevesebb, mint harminc Jumbo volt érintett – a B 747-200-as két utas-, és tizenkét áruszállító változata valamint a 403 üléses 400-as modell tizenhat példánya. A 200-asok kizárólag charter utakat teljesítettek, az utolsón katonákat szállítottak 2009 novemberében. Az áruszállító 200-asok sem húzták tovább, mindössze egy hónappal később azokat is leállították. A 400-asoknak azonban még hátra volt néhány évük, mert fokozatos kivonásuk csak 2014 őszén kezdődött. Az utolsó belföldi B 747-es járat 2017. szeptember 5-én egy Los Angeles-Detroit útvonal lett volna, de a Florida felé közeledő Irma hurrikán átírta a terveket. A Delta azonnal több 747-est irányított át a Detroit-Orlando útvonalra, hogy két napon át segítse a Floridát a hurrikán miatt elhagyni kényszerülők evakuálását.

A Boeing 747-esek közül a 400-as változat repült legtovább a Deltánál

Az utolsó tengerentúli utat Szöulba teljesítette egy Delta Jumbo, ahonnan 2017. december 19-én érkezett vissza. Előző nap egy másik gép is felszállt, utasai a légitársaság alkalmazottai voltak. A céges kirándulás első állomása egy gyárlátogatás volt az Seattle melletti Everettben, a Boeing végszerelő üzemében, ahol a 747-esek születtek. A körút másnap egy Amerikát átszelő, Seattle-Atlanta úttal folytatódott a légitársaság központjába, majd december 20-án egy Atlanta-Minneapolis repüléssel zárult. A menetrendből kivont típussal még néhány charter utat teljesítettek 2017. december végén és 2018. január elején. A Boeing 747-es ekkor tizenegy repülőteret keresett fel országszerte, fedélzetén bajnoki mérkőzésekre utazó főiskolás csapatokkal és az NFL profi futballistáival. A Delta az utolsó amerikai légitársaság volt, amely kivonta a Boeing 747-est, de egyet azért megtartott: a legendás négy hajtóműves első legyártott 400-as változata a társaság múzeumába került és ott látható ma is.

A Delta történetéhez az a Delta Connection elnevezésű leányvállalat is hozzátartozik, amelyet 1984-ben a kisebb piacok kiszolgálására hoztak létre. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a Delta három regionális légitársasággal szerződve 50-76 üléses Bombardier CRJ 550/700/900-asokkal és 69-76 üléses Embraer E-170/175-ösökkel szolgálja ki a kisebb forgalmú régiókat megcélzó járatokat. 

***

Fotó: Delta Airlines