A Gripen hármas feladatkörének megfelelően a gép típusjelzésének első tagja JAS lett. A Jakt a vadász feladatkört takarja, az Attak a támadó, csapásmérő képességre utal, a Spanning a felderítést jelenti. Kicsit olyan, mintha ez utóbbiról megfeledkeznénk, pedig fontos képességről van szó.

Információ nélkül nem lehet eredményes csapásmérést végrehajtani, megtervezni is csak nehézkesen, hiányosan. A képi információt - legyen szó a csapásmérés előtti felderítésről vagy a bombázás utáni károkozás mértékének megállapításáról - még ma, a pilóta nélküli felderítő eszközök és műholdak korában is gyakran a pilóta vezette repülőgépek szolgáltatják.

Derítsd fel és semmisítsd meg!

Ha a hazai felderítő képességről van szó, akkor nem kerülhetjük meg, hogy szót ejtsünk az egykor Taszáron üzemeltetett Szu-22-esekről. A Magyar Néphadsereg 101. felderítő százada akkor kapta meg a Szu-22-eseket, amikor búcsút vett a felderítőként is használt L-29 Delfintől. A Szuhojok szárazföldi alárendeltségbe, a csapatrepülő parancsnoksághoz kerültek. A változtatható szárnynyilazású csapásmérőn hordozott berendezés révén a Szu-22-es felderítő képessége nagyságrendekkel nagyobb volt, mint az apró Delfiné. A Szu-22-es alá függeszthető, modulrendszerű, KKR-1T felderítő konténer első részében felderítő kamerák, a hátsó szekcióban rádióelektronikai felderítő berendezések kaptak helyet. A konténerrel függőleges vagy ferdén előrenéző tengelyű felvételeket vagy panoráma felvételeket lehetett készíteni, de az éjszakai fotózás is megoldott volt. A Szuhojok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A felderítő konténerrel és változatos fegyverzetükkel a honvédség legnagyobb harcértékű technikai eszközeivé váltak.

A rendszerváltás után a Szu-22-es század a Magyar Honvédség 31. Kapos Harcászati Repülőezredének harmadik százada lett és a légierő alárendeltségébe került. A Fürkészdarázs névre keresztelt század aligha kaphatott volna találóbb mottót, mint azt, hogy „Derítsd fel és semmisítsd meg!” A gépeket a kilencvenes évek közepén nagyjavítani kellett. A munkákat a Dunai Repülőgépgyárban kezdték meg, de a hatodik gép után leálltak velük. A magyar Szuhojok lassú kimúlása ’95-től kezdődött, majd 1997-ben a típust kivonták a rendszerből. A Szu-22-eseket az L-39 Albatros váltotta a felderítő szerepben, a KKR-1T felderítő konténereket pedig a pilóták szeme… Nagyjából tíz évvel ezután kezdtük üzemeltetni a Gripent, amely ismét komoly felderítő képesség birtokába juttathatja a Magyar Honvédséget. Igaz, specifikus felderítő berendezést (konténert) nem szereztünk be a Gripenekhez, de a már meglévő fedélzeti, illetve függeszthető szenzorok révén ez a szunnyadó képesség kiaknázható és a fejlesztés lehetősége is adott.

Szemmel, radarral, kamerával

A Gripen egyik „szeme” természetesen a pilóta, azonban ezt a felderítő „eszközt” erősen befolyásolja az időjárás és a napszak illetve más, külső körülmények, például a harci cselekmények vagy akár a pilóta tapasztalata, észlelési képességei. A vizuális felderítés kis hatótávolsága miatt a területhez közel kell menni ráadásul viszonylag alacsonyan. Ezt biztonságosan csak a légifölény birtokában és az ellenséges légvédelem leküzdése után lehet végrehajtani. Éjszaka éjjellátó szemüveg (NVG) használata szükséges, amelyhez a Gripen kabinja és külső fényei alkalmasak. Remélhetőleg inkább előbb, mint utóbb ez az eszköz is megjelenik nálunk. Fontos tehát, hogy a felderítő képesség ne korlátozódjon a vizuális módszerre.

A Gripen fedélzetén az egyik felderítő szenzor nem más, mint a gép Ericsson PS-05-ös radarja, amely időjárástól és napszaktól függetlenül szolgáltat adatokat a légi célokról, de van időjárás felderítő üzemmódja és levegő-föld üzemmódban felderítő célokra is használható. A radar a mozgó földi és vízfelszíni célokról sebesség, irány és távolság adatokat képes szolgáltatni. Az azonosítás azonban nem megoldott, hiszen a földi egységeknél nincs a légijárművek fedélzetén lévő saját-ellenség azonosító (IFF) berendezéshez hasonló eszköz. A térképező üzemmódban a PS-05-ös normál és nagyfelbontású szürkeárnyalatos radarképet tud készíteni egy előre kiválasztott útvonalon leprogramozva vagy a hajózó döntése alapján. A normál felbontású térképezés és a mozgó célok követése egyszerre is történhet. A radarképeket egy földi elemző szoftver segítségével lehet összefűzni, arról koordináta információkat leolvasni valamint a radarjel-intenzitás alapján a víz- és földfelszínt illetve a településeket, városokat különböző színekkel kiemelni.

A PS-05-ös kétségkívül sokoldalú berendezés tehát, de Gripenjeink felderítő képességét a Litening III-as lézeres célzó és navigációs konténer valamint a földi tervező és kiértékelő rendszer is növeli. A Litening nem kifejezetten felderítési feladatokra készült, de bizonyos keretek között arra is használható. A konténert alkalmazó légierők több mint egymillió repült óra tapasztalattal rendelkeznek. Ennek alapján elmondható, hogy a Litening rendkívül megbízható berendezés és az üzemeltetési tapasztalatok nálunk is ezt erősítik meg. A konténer elején lévő gömb alakú, a repülőgép manővereitől független, stabilizált szenzortoronyban elhelyezett kamerák képe szürkeárnyalatos videó formájában jeleníthető meg a műszerfal nagyméretű kijelzőjén. A kamerák közül az egyik a látható fény tartományában működik és a digitális fényképezéshez is használt technológiát használja (CCD), a másik az infra tartományban (IR) működik.

Litening konténer egy magyar Gripenen. 

Mindkét kamera látószöge változtatható és digitális zoomolásra is képesek. A pilóta a CCD esetében egy széles és egy szűk látószög, az IR esetében pedig egy széles, egy közepes és egy szűk látószög között választhat; a beállítás gombnyomással történik. A Gripen-Litening kombináció a konténerrel is képes egy előre leprogramozott felderítő útvonalon vagy a pilóta önálló döntése alapján videofelvétel készítésére. Ezt a felvételt a már említett földi kiértékelő rendszeren (MSS) lehet videó formájában visszanézni. Hagyományos értelemben vett légi felvételt (fotót) a konténer nem készít, de a kijelzőn az adott pillanatban látott képet ki lehet nyomtatni. A képhez így a leszállást követő egy órán belül juthatnak a kiértékelők. A „lefotózott” terület nagysága függ a repülési magasságtól illetve a kamerák látószögének beállításától és a zoomolás mértékétől. Az így kapott képek nem fűzhetők össze és a koordináta adatok is csak közvetetten, a kiértékelő rendszeren keresztül nyerhetők.

A már meglévő Litening konténerek képesek lennének a közvetlen digitális rögzítésre, amellyel a felvételek a leszállás után elemzés céljára továbbküldhetők lennének. Ugyancsak képesek lennének a ROVER adatátviteli rendszeren keresztül a videófelvétel azonnali továbbítására, pl. az előretolt repülésirányító készülékére (laptopjára). Ezeket a képességeket eddig nem vásároltuk meg, pedig ezek lennének a legkisebb költséggel járó előrelépések a felderítő képesség fejlesztése érdekében.

A radarral vagy a Litening konténerrel készült képet egy NATO standard szerinti táblázat alapján lehet értékelni. A táblázat az értékelhetőség, a megkülönböztethetőség, az azonosíthatóság alapján minősíti a képeket a készítésükhöz használt eljárás szerinti bontásban, 0-tól 9-ig terjedő skálán. A gyenge minőségű, értékelhetetlen kép 0-s minősítést kap, a legjobbnak értelemszerűen 9-es „osztályzat” jár. A számok mellett szöveges magyarázat is van a táblázatban. Például a Litening infra kamerájával megfelelő magasságról és jól megválasztott látószöggel készített 8-as értékelésű felvételen az emberek végtagjai is jól kivehetők.

Érdekesség, hogy a svéd Gripenek a 2011-es líbiai bevetésükkor a Litening III-as konténert is magukkal vitték azokra a feladatokra, amelyeken a törzs alá függesztett SPK 39-es felderítő konténerrel készítettek nappali felvételeket. Erre azért volt szükség, mert az SPK 39-es képe nem jeleníthető meg a kabin kijelzőin, azonban fontos, hogy a pilóta rendelkezzen információval az aktuális célterületről. Ezt az információt a Litening szolgáltatta.

Svéd Gripen Litening felvétele egy líbiai légibázison álló MiG-25-ösről. 

További érdekesség, hogy a Gripen EWS 39-es elektronikai hadviselési rendszere szintén segítheti a felderítő munkát. Ezt élesben ugyancsak a líbiai műveletek során tapasztalták meg a svédek, amikor az egyik kíváncsi Gripent egy légvédelmi rakétakomplexum besugározta. A rendszer a megfelelő profil lerepülését követően kiszámolta a sugárzás forrásának pontos helyét, majd felderítő felvétel készült a helyszínről és egy napon belül megsemmisítették a műveletben résztvevő NATO gépek. 

A NATO-ban mindössze néhány évre tekint vissza a nem hagyományos jellegű hírszerzés, megfigyelés és felderítés koncepciója, amelynek lényege, hogy az elsődlegesen nem felderítő feladatra tervezett eszközzel, rendszerrel is lehet fontos információkat szerezni, megosztani a hadszíntér többi résztvevőjével, elősegítve a parancsnoki döntéshozatalt. Ilyen eszköz vagy rendszer lehet tehát a JAS 39 Gripen a Litening III-as konténerével, amellyel fontos csapatmozgásokat észlelhet, vagy akár direkt kapcsolat segítségével ellenőrizheti egy saját konvoj útvonalát, figyelmeztethet a közelgő veszélyre és szükség esetén csapást is mérhet.

* * *

Fotó: Szórád Tamás, Försvarsmakten