A magyar kezdeményezésből létrehozott, Cooperative Sarex nevű, nemzetközi kutató-mentő gyakorlatot első ízben Szentkirályszabadján rendezték meg 2003-ban. Az azóta eltelt öt évben sok minden történt - többek között bezárták az MH 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek otthont adó szentkirályszabadjai bázist - de a Cooperative Sarex maradt. A 2008 augusztus 24. és 29. közé tervezett gyakorlaton, a Magyar Honvédségen kívül három ország légiereje vett részt repülőgéppel és helikopterrel, további kettő megfigyelőkkel.

Török Cougar kutató-mentő felszereltséggel

Az összesen tizennégy repülőeszközt és 369 fős személyi állományt megmozgató gyakorlatra Törökország negyvenöt főt, egy CASA CN-235-ös szállítógépet, egy AS-532AL Mk.1 Cougar helikoptert küldött. Ugyancsak egy Cougar helikopterrel és nyolc fővel vett részt Szlovénia, egy Mi-17-essel és tizenhat fővel Szlovákia. Megfigyelőként Horvátország és Ausztria is küldött két-két főt. A Magyar Honvédség részéről egy An-26-os, egy L-39 Albatros, öt Mi-24-es harci helikopter, két Mi-8-as és egy Mi-17-es közepes szállítóhelikoptert jelöltek ki a gyakorlatra. A fenti résztvevőkön kívül az Országos Mentőszolgálat, a Légimentő Kht., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Rendőr-főkapitányság kijelölt erői is részt vettek a gyakorlaton, amelynek bázisa az MH Pápa Bázisrepülőtér volt.

A török légierő CN-235-ös szállítógépe

A résztvevők augusztus 23-án érkeztek Pápára és bár az érkezést követő bemutatkozáskor a résztvevők már megismerték egymást, megtudhatták ki honnan jött, milyen feladattal foglalkozik, milyen szintet ért el, de az igazi szakmai egyeztetés másnap kezdődött. Augusztus 24. egymás technikáinak, eljárásainak megismerésével telt. Ezt a következő napon útvonalrepülések követték. Ebben szoktató jelleggel minden repülőgép és helikopter részt vett. A gépek Pápáról Szolnokra repültek, ahol ejtőernyős ugrásokra került sor majd délután megismételték a Szolnok-Pápa útvonalon. Augusztus 26-án délelőtt és délután a különböző helyszíneken felderítő repülésre, kutató-mentő és MEDEVAC feladatokra valamint vízből mentésre is sor került. A vízi mentésnél csörlőberendezéssel, az átszegdelt terepen alpintechnikai eszközökkel dolgoztak a személyzetek. A feladatok kiegészültek a harci kutató-mentő (CSAR-Combat Search And Rescue) teendőkkel. Ekkor gyakorolták a kimentendő személy azonosítását is. Ennek érdekessége, hogy a kimentendő személy addig ellenségnek tekintendő, amíg a helikopter személyzete nem győződik meg arról, hogy valóban azzal állnak szemben, akinek a mentésére érkeztek. A következő két napban a szakmai feladatok ismétlésére került sor, amely augusztus 28-án kiegészült az éleslövészettel. A gyakorlatot vezető törzs mellett felállítottak egy értékelő-ellenőrző csoportot, amely minden mentési helyszínen jelen volt és értékelte a feladatok végrehajtását. A veszprémi Sziklában dolgozó mentés koordinációs központ a csapatok irányítását végezte.

*

Az augusztus 29-i sajtónapra szóló meghívóban bajbajutott légijármű személyzetének mentése szerepelt. Esetünkben egy érdekes forgatókönyv szolgált a bemutató felvezetésére.

A történetben szereplő terület - nevezzük Blue Land-nek - lehetne bárhol, de természetesen hazánk földrajzi adottságai voltak kéznél. Közelebbről Pápa és Veszprém környékét kell elképzelni. Ezt a bizonyos Blue Land-et egy milícia tartotta ellenőrzése alatt. A kormány változtatni akar ezen, mivel a dunántúli térségben számos kisgép száll le, ismeretlen rakománnyal. Ezért ellenőrzés céljából Szolnokról felszáll egy szállítóhelikopter, fedélzetén hét rendőrrel és hét katonával. A szállítóhelikopter kíséretét egy Mi-24-es harci helikopter adja.

Alapfelszereltségű szlovén Cougar

A két helikoptert rakétatámadás éri, a szállítóhelikopter lezuhan, a harci helikopter kényszerleszállást hajt végre egy erdővel szegélyezett terepen, ami most nem más, mint a Magyar Honvédség hajmáskéri lőtere, a Nulla Pont. Tűz keletkezik, mindenfelé sérültek – jól sminkelt alájátszók - hevernek. A térségbe egy magyar An-26-os és egy török CN-235-ös szállító repülőgép érkezik, fedélzetén ejtőernyősökkel. A géppár vezérét adó magyar szállítógép parancsnoka azt a döntést hozza, hogy az erős szél miatt az ejtőernyősök ugrása nem hajtható végre, de továbbra is a légtérben marad és megfigyelési céllal járőrözni kezd és erről a döntésről tájékoztatja a mentés koordinációs központot. A koordinációs központ a megfelelő csatornákon mentőkocsikat és négy szállítóhelikoptert kér a helyszínre.

"Kényszerleszállt" Mi-24-es

A sérültek állapotának felmérése

A mentési mozzanatot a területen rejtőző ellenséges erők felderítése és leküzdése előzi meg a térségbe irányított L-39-es repülőgép és Mi-24-es helikopterek nem irányított rakétáival, illetve utóbbiak géppuskájával. Érkezik egy Mi-8-as, amelyből vegyes katonai-rendőri fegyveresek ugranak ki, hogy a közvetlen területet biztosítsák.

A Magyar Honvédség Mi-8-asa

Miután már nem lő vissza senki, érkezhetnek a tűzoltók és a mentők is. A keletkezett tűz oltása után a kárhelyszín műszaki parancsnoka - aki esetünkben egy tűzoltó - jelent a kiérkező mentők főorvosának, aki felméri a sérültek és az áldozatok számát, és egyúttal átveszi a helyszíni parancsnok feladatát. Az általa felmért helyzetről jelent a mentéskoordinációs központnak. A földi mentőjárművek a veszélyes zónán kívül maradnak.

 Szlovák Mi-17-es

A légimentők AS350-ese érkezik

Érkeznek a mentőhelikopterek is, nyugatról egy szlovén és egy török Cougar, keleti irányból egy magyar Mi-8-as és egy szlovák Mi-17-es. A terület elvileg biztonságos, de a levegőben ott járőrözik egy-egy Mi-24-es, amelyek két oldalról biztosítják a helyszínt és az ott tartózkodókat. A helikopterek száma perceken belül kettővel gyarapodik, mivel egy rendőrségi MD-500-as kíséretében megjelenik a légimentők AS350 Ecureuil helikoptere. A kanárisárga civil mentőhelikopter leszáll, a kék rendőrségi forgószárnyas a helyszín felett köröz, és fotókat készít. A legsúlyosabb sérültet a civil helikopter szállítja el, a többiek a mentőkocsikba és a helikopterekbe kerülnek. A helyszínről elsőként az Ecureuil száll fel, majd a két Cougar, a Mi-8-as és a Mi-17-es. Öt perc alatt kiürül a terep, csak a fedezetet adó Mi-24-esek maradnak néhány áthúzás erejéig.

A rendőrség MD-500-asa

A területet biztosító Mi-24-es

A második felvonásra a pápai repülőtéren kerül sor. Már visszatértek feladatukról a merevszárnyú gépek: a magyar és a török szállítógép illetve a mentést fedező L-39-es is. Rövidesen feltűnik a tizenegy helikopter elnyújtott köteléke. Leszállás után az előtéren rendezett sorokba állítják a katonai gépeket, a légimentők helikoptere pedig a fűre száll le, az egészségügyi sátrak közelében. Nyílnak az ajtók, a sérülteket kiemelik a gépekből és minden felől hordágyat cipelő emberek sietnek a sátrakban várakozó orvosokhoz. A szlovák hajózók egy része a vadászgépeken megszokott ZS-7-es sisakot viseli. Ezt követően a sátrakban folytatódik a bemutató.

Hárman, egy nagyobb kötelékből

Sebesültszállítók

*

A valóságban sajnos semmilyen garancia nincs arra, hogy a mentőhelikopterek érkezése előtt valamennyi ellenséges fegyverest sikerült leküzdeni. A mentésre érkező helikopterek önvédelmi berendezések valamint kellő számú és tűzerejű repülőeszköz támogatása nélkül a két lelőtt géphez hasonló helyzetbe kerülhetnének, akár a leszállóhelyen, akár odavezető útvonalakon. Erre legutóbb a közelünkben lezajlott Allied Force művelet több példát szolgáltatott és a kutató-mentő gépek személyzete valamint a közvetlen légi támogatásukat adó repülőgépek pilótái a megmondhatói, hogy a biztonságosnak ítélt terepen is pillanatok alatt kibontakozhat a tűzharc.

* * *

Fotó: Szórád Tamás